Zsidóság,

Teljes szövegű keresés

Zsidóság, a zsidók hite s az ennek befolyása alatt létrejött vallásos tudat, erkölcsi és gyakorlati élet. Felépül Mózes tanán, mely mind a mai napig a Zs. alapja és melyre nézve jellemző az elmélet és gyakorlat egysége, a vallási és társadalmi élet szoros összefüggése. Egy népnek, Izraelnak adott s igy mint népvallás lép a történelem szinhelyére, de az egy istenről, a világegyetem egy teremtőjéről és fentartójáról szóló tanában magában hordotta a világvallás csiráját, melyet a próféták tanításai hatalmasan fejlesztettek. A Zs. későbbi fejlődése a részben külső viszonyokkal (az állami önállóság elvesztése, a jeruzsálemi templom pusztulása) összefüggő törvénymagyarázatnak eredménye, mely a népéletet minden ízében szabályozta és létre hozta a talmudot (l. o.), melynek szellemében tanítottak a talmudot magyarázó és tőle kiinduló rabbik és tudósok. Ezen álláspontot az újkorban, mely a Zs. számára azonban csak a mult század utolsó tizedeivel kezdődik, eleinte habozva és lassu lépésekkel elhagyta a Zs. kivált Nyugat-Európában élő része. Polgári egyenjogosítása fokonkénti megnyerésével mindinkább kibontakozott társadalmi és szellemi elszigeteltségéből és aránylag rövid idő alatt annyira haladt, hogy tevékeny részt vesz a művelt népet nemzeti és tudományos törekvéseiben, ami vallásos életre nem maradt visszahatás nélkül és sok helyen hitújítást szült, mely azonban inkább visszatérés a Zs. régi álláspontjára, a biblia egyszerüségéhez és a próféták tanításához. A Zs. hitelveit és tanait Frankel Z. (l. o.), Geiger A. (l. o.), Jost (l. o.), Philippson L. (l. o.), Hirsch S. R. (l. o.) idevágó munkáin kivül újabb időben tárgyalták: Stein L., Die Schrift des Lebens (Majna m. Frankfurt 1868-1876, 3 köt.); Formstecher S., Die Religion des Geistes (u. oo. 1841); Steinheim S. L., Die Glaubenslehre der Synagoge (lipcse 1856, 2 köt.).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT