Zsedényi

Teljes szövegű keresés

Zsedényi (Pfannschmidt) Ede, politikus, szül. Lőcsén 1804 márc. 21., megh. Budapesten 1879 febr. 20. Tanulmányait elvégezvén, a politikai pályára lépett, 1833. képviselőnek választották meg, mely minőségben a kormánypártnak mindjárt kezdettől fogva egyik kitünősége, az 1839-1840-iki országgyülésen pedig éppenséggel vezére is volt. 1848. mint miniszteri tanácsos V. Ferdinánd királyt elkisérte Innsbruckba, s egyáltalán már megelőzőleg egy ideig annyira konzervativ magatartást tanusított, hogy még azt a március 20-iki levelet is ellenjegyezte, amelylyel az alkotmányos vívmányok helyett Bécsből a nemzetnek kedveskedni akartak. Jellachich szereplése és a hamarilla ármánykodásai azonban csakhamar kiábrándították a nagy konzervativ politikust az udvari pártban vetett hitéből és visszavonulásra késztették. De hogy az eseményeket akkor is, később is figyelemmel kisérte, kitünik ama szerepléséből, melyet a protestánsok autonomiai szabadsága érdekében fejtett ki. Az evangelikusok késmárki kerületi gyülésén erélyesen tiltakozott a pátens ellen, mely föllépéseért az abszolut hatalom törvény elé állította és több havi fogságra itélte. Mikor az 1860-iki provizórium életbe lépett, mint udvari kancelláriánál. Mikor azonban Vay Miklós a kancellárságtól visszavonult, ő is otthagyta állását és csak a koronázás után tünt föl ismét a parlamentben, eleinte mint a Deák-pártnak, majd a fuzió után mint a szabadelvü pártnak tagja. Közmodássá vált takarékosságával szerzett jelentékeny vagyonát evangelikus egyházi és iskolai célokra fordította.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT