Ybl
Ybl Miklós, műépítész, szül. Székesfehérváron 1814 ápr. 6., megh. Budapesten 1891 jan. 22-én. 1825-32. a bécsi művészeti akadémián tanult. Azután Münchenben folytatta építészeti tanulmányait, ahonnan hazájába visszatérve, fölvétette magát a kőműves-céhbe, s 1836-ig Pollák Mihály műépítész vezetése alatt dolgozott, különösen a Ludoviceum s a muzeum-épület építésénél. 1835. Prágába ment, ahol a Kinsky-féle palotát építette, 1839-40. Olaszországban tanulmányokat tett. 1841-41. építette Károly István gróf fóti kastélyát, a kaplonyi és fóti templomokat. Ismételt olaszországi tanulmányútjából visszatérve, egymásután emelkedtek Budapesten alkotásai: a budai takarékpénztár, a rácfürdő, Festetics gróf, Károlyi gróf, Dégenfeld gróf palotái a muzeum körül, a nemzeti lovarda u. o., a Sándor-utcai országház, a Margitsziget épületei, a Pálffy gróf palota és a József- és Eszterházy-utca sarkán, a vámház a Dunaparton, a lipótvárosi bazilika, a várkert alatti építkezések és az operaház. Ő tervezete az új királyi palotát és ezeken kivül számos budapesti magánház, valamint vidéki templom vagy főúri kastély hirdeti alkotó művészetét. Igy p. Csurgón ő építette a Károly gróf kastélyát, Kigyóson a Wenchkheim Frigyes gróf kastélyát, átalakítá a nagykárolyi és hódmezővásárhelyi nagy templomokat, a malackai sirboltot, továbbá Budán az Erzsébet-sósfürdőt, s mint műszaki tanácsos működött az akadémia palotájának építésénél is. A magyar mérnök- és építész-egylet elnöke, a főrendiház, a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. A király több rendjellel tüntette ki. Szobrát a budai várbazár előtt 1896 szept. 8. leplezték le. A szobrot Meyer Eduárd készítette.
