Waldstein-
Waldstein-család. Az 1635. XVIII. t.-cikkel hradeki, lobositzi, slaovitzi és grosswaldsteini W. Ádám gróf, magyar honfiusítást nyert az uralkodóház körül szerzett érdemeiért. A család csehországi eredetü. Két ágra oszlik: W.-arnaui és W.-wartebergi. Ezen utóbbitól eredt a magyarországi ág is. Ez az ág a fent említett Adám vonalán idővel két részre oszlott. münchengrätzi és dux-leitomischli ágra. A Magyarországon letelepedett W.-ok az utóbbitól erednek, bár birtokaik az előbbi ágnak is vannak nálunk. A Duxleitomischli ág alapítója: János József (született 1709., megh. 1771.). Ennek unokája Emánuel (szül. 1773., megh. 1829.). Fiai közül kivált János (l. o.).
1. W. Ferenc Adám (wartenbergi), császári kamarás, gróf, szül. Bécsben 1759 febr. 14., megh. Oberleutensdorfban (Csehország) 1823 máj. 22. A magyar botanika történetében mint a legkedvezőbb időbeli mecénás tűnik ki. Kitaibelt (l. o.) hazánk flórájának és fürdőinek kutatása közben anyagilag támogatta, részben kisérője is volt. A Festőt, ki a Descriptiones et icones planatarum rariorum Hungariae remek mű képeit készítette, ő fizette, ezen kivül a munka költségeit is ő födözte. E nélkül ez a nagy becsü munka alig látott volna világot. Később birtokára Csehországba (Oberleutensdorf) visszavonult s ott gyakorolta kivált iskolák alapításával a jótékonyságát. Jellemző növényünket Willdenow róla nevezte el; l. Waldsteinia.
2. W. János gróf, szül. 1809 aug. 21., meghalt Bécsben 1876 jun. 3-án. Cs. kir. kamarás, v. b. t. tanácsos, a m. tud. akadémia igazgató tagja, jog- és bölcsészetdoktor, a Ferenc-József-rend nagykeresztese, maltai lovag stb. volt. Magyarország közéletében tevékeny szerepet játszott. Széchenyinek kedvelt embere volt a 30-as években, később azonban útjaik elváltak. 1861-ben Ung vármegye főispánja lett. Elnöke volt a magyar képzőművészeti társulatnak is.
