Ünnepkör

Teljes szövegű keresés

Ünnepkör és népies naptár. A természetéleti s egyházi évkör szerint két ünnepsort kell a népszokások és a velük kapcsolatos szóbeli hagyományok szempontjából az etnologiában megkülönböztetni; minthogy azonban a két művelődéstörténelmi réteg egymásba ékelődése következtében e két ünnepsor többszörösen érintkezik egymással, mind a kettő akár egy folytonos láncolatra is felfűzhető, azzal a fentartással természetesen, hogy a lehetőség szerint mégis külön választandó minden egyes ünnepnél annak ősi pogány természetéleti és későbbi keresztény vallási szimbolikája. Az utóbbi sem lévén azonban mindig ment a régibb réteg alakító hatásaitól, e különválasztás nem megy mindig oly könnyen, mint első tekintetre tán látszanék. Az évkör kezdőpontját, akár az egyházi év elejétől (advent kezdete), akár a természet újjáéledésétől, vagy a téli napfordulattól is lehet és szokás is számítani, amely utóbbi esetben az a gyakorlati szempont is irányadóképen szerepel, hogy igy legalább az egyházi és a természetéleti ünnepsor körülbelül ugyanazon időtájban kezdődik. Fő figyelemmel a saját Ü.-ünkre, különösen a következő nevezetesebb napokhoz fűződik az etnologiai tekintetben érdekesebb szokások és hagyományos gyakorlatok vagy vélekedések java tömege:
A téli vagy karácsonyi Ü.-ben a legnevezetesebb napok: András (nov. 30.), Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.), Luca (dec. 13.), a karácsony bőjtjétől vizkeresztig tartó egész két hét s ebben különösen karácsony, újév és vizkereszt (jan. 6.) éjszakája, valamint János evangélista (dec. 27.) és aprószentek (dec. 28.) napja; továbbá Vince (jan. 22.), Pál fordulás (jan. 25.), Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.), Balázs (febr. 3.). A farsang három utolsó napja már a husvét idejétől függvén, a tavaszi vagy husvéti Ü. elejéhez számítható. Ebben tovább a bőjtöt kezdő hamvazószerda s a már rendesen szintén a bőjtbe eső szökőnap (Mátyás ugrása, febr. 25.) és Gergely napja (márc. 12.) következnek. Még közelebb esik a tavaszi Ü. egyházi középpontjához, a husvéthoz, szt. György (árp. 24.), a népies naptárban a tavasz kezdete és a gazdasági évkörhöz alkalmazkodó két nagy felmondási nap egyike. Nyomban követi ezt a búzaszentelő körmenet Márk evangélista nevet viselő napja (árp. 25.), majd a pogánykori szokások jó részének egyik gócpontjául szereplő Valburga (máj. 1.) éjszakája. A pünkösdi ünnepcsoport közelébe esnek s egy részüknek a természetélei évkörben a nyári napfordulat ünnepéhez való vonatkozásai miatt is nevezetesek: a könyörgő- vagy keresztjáró-napok (az áldozó-csütörtök előtti három nap) s az ezekhez rendesen közel járó u. n. fagyos szentek (különösen Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia és Orbán: máj. 12-15. és 25.). E nyári Ü. középpontjává az egyházi naptár a pünkösdöt tette, holott régebben az a nyári napfordulat tájára esett, amelynek pogánykori szokásaiból még ma is él számos a szt. Iván (Keresztelő szt. János, jun. 24.) napját megelőző éjszaka babonái és egyéb hagyományai közt. Jun.-ban még nevezetes időjósló nap a Medárd (jun. 8.) napja, nemkülönben említendő egyes hozzá fűződő hiedelmek miatt a husvéti s a pünkösdi Ü. határán levő áldozó-csütörtök, szentháromság vasárnapja s a reá következő csütörtökön ünnepelt Úrnapja is, amelyek még mind a husvét dátumától függnek. A nyári Ü.-ben vannak még: Sarlós Boldogasszony (jul. 2.), nálunk rendesen az aratás kezdete, apostolok oszlása (jul. 15.), Lőrinc (aug. 10.), Nagyboldogasszony (aug. 15.) s az ettől Kisasszony napjáig (szept. 8.) tartó, u. n. két asszony közti időszak, amelybe esik Egyed napja (szept. 1.) és a havasi tájakon nevezetes füvek szentelése. Az őszi-téli félév a népies naptárban szt. György ellenlábasával, a másik nagy felmondási nappal, szt. Mihálylyal (szept. 29.) kezdődik s benne Simon és Judás (okt. 28.), Mindenszentek (nov. 1.), Márton (nov. 11.) és Katalin napja (növ. 25.) a nevezetesebbek egész odáig, ahol az András-nap táján kezdődő adventi időszakkal együtt ismét az egyházi évkör elejéhez érkezünk vissza, tehát oda, ahonnan az imént kiindultunk. Ezen főbb ünnepein és nevezetes napjain kivül, amelyekhez számos babona, különösen időjóslás, szerelmi és egyéb varázslás stb. fűződik, vannak még az Ü.-nek a és hét napjai között is válogatottabb időpontjai, minők különösen a 13., de kisebb mértékben minden oly napja a hónapnak, amelyben a 3-as szám előfordul. A hét napjai közül mindenik nevezetes valamiről, de a legnevezetesebbek mégis a péntek, szombat és vasárnap. A péntekhez fűződő babonák fokozottabb mértékben tapadnak a leggyászosabb péntekhez, amely a nagyhétbe esik, épp igy a vasárnapiak a szentháromság vasárnapjához. A vizkereszt és karácsony közé eső 12 nap időjárása az egész következő esztendő 12 hónapjának időjárását jósolja előre.
Népies naptárról még más értelemben is lehet szó, t. i. olyan kalendáriumokról, amelyek az irni, olvasni nem tudó nép számára készültek régibb időben s a rovásjelek ügyes alkalmazásából és az ünnepeket feltüntető szimbolikus jegyekből állottak. Ilyeneket Európa-szerte több népnél alkalmaztak valaha és közülök nem egy német, francia és szláv példát közöltek egyes néprajzi folyóiratok, s érdekes bennük az, hogy nagyjában valamennyi egyazon szabást mutatja. Végül még e rövid vázlat keretében is megjegyzendő, hogy a néprajzi heortologia (ünneptan) történelmi része, vagyis oknyomozó vizsgálata mélyen belenyulik az egyetemes vallástudományba és mitologiába s annak eredményeiből világosul csak meg; továbbá, hogy a magyar Ü.-nek is van számos érdekes különlegessége, amelyek eddig azonban még csak elvétve részesültek (leginkább a Nyelvőrben) némi figyelemben.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT