Ügyvédi kamara,

Teljes szövegű keresés

Ügyvédi kamara, intézményét az 1874. XXXIV. t.-cikk létesítette. A kamarák számát, székhelyét és kerületét az igazságügyminiszter állapítja meg olykép, hogy minden kamara legalább harminc ügyvédet foglaljon magában és egy v. több törvényszék területére terjedjen ki. Az Ü. a területén lakó és az ügyvédek lajstromába felvett ügyvédekből áll. Az Ü. célja és feladata: az ügyvédi kar erkölcsi tekintélyének megóvása; az ügyvédek jogainak megvédése s kötelességeik teljesítésének ellenőrzése; a jogszolgáltatás és ügyvédség terén mutatkozó hiányok orvoslása, korszerü reformok életbeléptetése iránti véleményadás és javaslattétel; végül a kamara lajstromába bevezetett ügyvédek fölött a fegyelmi hatóságnak gyakorlása. Hatáskörét a törvény e céloknak megfelelőleg határozza meg. Az ügyek elintézésére hivatott közegek: a közgyülés, a választmány és az elnök. A választmány határoz az ügyvédi lajstromba való felvétel fölött s gyakorolja a kamarát illető fegyelmi hatóságot. Az elnök, elnökhelyettes és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat; a kamarai titkár, ügyész és pénztárnok azonban évi fizetésben részesülhetnek. A kiadások fedezésére az Ü. évi illetményt vethet ki tagjaira. A választmány határozatai ellen felebbezésnek van helye és pedig az Ü. vagyonának kezelésére vonatkozó ügyekben a közgyüléshez, egyéb esetekben pedig - az ügyvédi kar autonomiájának ebben a tekintetben megszorításával - a m. kir. Kuriához.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT