Udvarhely,
Udvarhely, vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk királyhágóntúli (erdélyi) részében. Határai: É-on Maros-Torda és Csík, K-en Csík, D-en Háromszék és Nagy-Küküllő, Ny-on Kis-Küküllő s Maros-Torda vármegye.
UVARHELY VÁRMEGYE TÉRKÉPE.
)
Földrajz
Területe 3417,68 km2. Felszine egész terjdelmében hegyes: legnagyobb hegysége a K-i határán emelkedő Hargita (l. o.), mely a Tolvajos hágó (975 méter) által két szakaszra választatván, É-i szakasza Galusatetőben 1798 m., déli csoportja a Kakukhegyben 1560 m. magasságot ér el. E hegységtől É-ra a Görgényi havasok (l. o.) nyulnak be U. vármegye É-i részébe, mintegy 1600 m. magasságot érve el. E két jelentékeny hegységből a többnyire DNy-i irányu völgyek közé kisebb-nagyobb hegysorok ékelődnek be, melyek iránya ennélfogva túlnyomóan szintén ÉK-DNy-i. Ilyen a Rika hegység, mely a Vargyas és Homoród völgyei közt húzódván D. felé, a Mérketetőben 1003 m.-re emelkedik; ilyen az Oltmelléki hegysor a Nagy-Küküllő és Kis-Homoród, illetve Olt völgyei közt. Hasonló magasságuak a Küküllő folyó közét elborító Küküllőközi hegység, melynek főbb ormai a Lázhegy (1000 m.) Farkaslakától K-re, a Firtos-hegy (1057 m.) Firtos-Váralja felett és a Réztető (835 m.) Székely-Keresztúrtól ÉK-re. Az ezen hegyek közé bemélyedő folyók völgyei sehol sem tágulnak szélesebb lapálylyá; legjelentékenyebbek a vármegye É-i részén eredő Nagy-Küküllő, mely jobb felől a Fejérnyikó, Gagy és Magyaros vizét, bal felől Fenyét és Erked vizét veszi fel; továbbá az egyszersmind párhuzamos folyásu Kis- és Nagy-Homoród, Vargyas, Kormos és Barót vize, melyek mind a vármegyének csak D-i határát csekély területen érintő Oltba ömlenek. Hasonlóképen csak kevéssé érinti U. Ny-i határát a különben U.-ben eredő Kis-Küküllő, mely a Korond és Küsmöd vizével egyesül. Tavai aprók, legismertebb köztük a szombatfalvi. Ásványos forrásai nagy számmal vannak.
Éghajlata
hűvös, de egészséges; az évi közepes hőmérséklet Székely-Keresztúron 9,0, Székely-Udvarhelyt 8,3° C., a hőmérséklet maximuma 36,4, minimuma - 31,0° C. A csapadék évi mennyisége Székely-Udvarhelyen 674 mm., de a hegységben jóval több.
Udvarhely vármegye címere.
Terményei.
U. talajában Ny-on agyag, K-en a szilikátok uralkodnak. Hegyes voltánál fogva nem nagyon termékeny, ugy hogy a földmívelés inkább csak a völgyekre és a hegyek alsó lejtőire szorítkozik. Termőterülete 280,103 ha., miből szántóföld 72,587, kert 4464, rét 54,360, legelő 38,710, szőllő 310 és erdő 109,672 ha. Földadó alá nem sik 13,863 ha. terület. Legjelentékenyebb terményei: búza (14,646 ha. területen 165,435 q termés), kukorica (15,019 ha. területen 163,993 q) és zab (10,581 ha. területen 123,824 q), továbbá rozs (4785 ha.), kétszeres (4051 ha.) és kitünő kender. Bora kevés, gyümölcse sok és jó, kivált a szilva és cseresznye. Rétje és legelője sok, a havasi legelők igen kiterjedtek.
Az állatállomány:
60,025 db. magyar és 4233 nem magyar szarvasmarha, 3923 bivaly, 14,428 ló, 42,108 sertés, 101,202 juh és birka és 14,052 db. kecske. A lótenyésztés emelésére hét fedeztető állomás van. Az állati termények közül a tojással kereskednek. Némi jelentősége van a méhészetnek (7477 méhkas).
A lakosság
száma (1870) 105,467 volt, (1891) 110,132, mihez még 377 főnyi katonai lakosság járul. Egy km2-re jut 32,3 lakó, ugy hogy U. a legritkábban lakott vármegyék egyike. A lakosok közt van 103,209 székely-magyar (93,7%), 2131 német és 3191 oláh; a magyarság tiz évi szaporulata 5300 lélek vagyis 5,4%. A nem magyar alkuak közül 4072 lélek (58,8%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 37,287 r. kat. (33,9%), 1752 gör. kat., 4171 gör. kel., 2777 ág. ev., 37,826 helv. (34,4%), 25,544 unit. (23,2%) és 768 izrael. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 775, őstermelés 31,173, bányászat és kohászat 208, ipar 3841, kereskedelem 445, hitel 17, közlekedés 120, járadékból élő 330, napszámos 11,452, házi cseléd 1665, háztartásban 20,918, egyéb foglalkozásu 141, foglalkozás nélküli 14 éven alul 35,504 és 14 éven felül 3286. A vármegye lakossága élénk házi ipart űz, nevezetesen famunkák készítését, kender- és gyapjufonást és szövést, daróc- és pokróckészítést és szalmakalapfonást. Nagyobb ipartelepek a következők: 1. gyufagyár (Parajd), 1 szeszgyár és gőzmalom (Székely-Udvarhely), 1 fürészgyár (Betlenfalva), 1 vasgyár (Lövéte), 3 gőzmalom és 241 kisebb vizi malom, 8 szeszgyár, 1 sörgyár (Betlenfalva); némi jelentősége van a vas-, agyag- és malomiparnak. A kereskedés leginkább fával, állatokkal és savanyuvizzel élénk. Közlekedési eszközei: 60 km. vasút (13 állomással), 72 km. állami, 230 km. törvényhatósági és 355 km. községi út. A hitelintézetek száma 7, u. m. 1 bank, 3 takarékpénztár és 3 szövetkezet.
Közművelődési
állapota, az ország többi vármegyéihez viszonyítva, a fejlettségnek elég magas fokán áll s fokozatos fejlődésben van. Ennek szolgálatában áll 3 gimnázium (róm. kat. és ev. ref. főgimnázium Székely-Udvarhelyen, unitárius gimnázium Székely-Keresztúron), 1 állami főreáliskola Székely-Udvarhelyen, 1 állami tanítóképzőintézet Székely-Keresztúron, 3 ipari és 1 kereskedelmi iskola, 1 feső leány- és 149 elemi népiskola, 241 tanítói állomással, melyek közül 24 állami, 58 községi és 67 hitfelekezeti jellegü, továbbá 1 kisdedóvoda és 57 nyári menedékház. A tankötelesek csak 9,3%-a nincs iskolázva. A szellemi élet Székely-Udvarhelyen és Székely-Keresztúron összpontosul.
Közigazgatás.
U. vármegye 3 járásra oszlik és van bnne 1 rendezett tanácsu város, u. m.:
A vármegyében van mindössze 1 rendezett tanácsu város, 10 nagy- és 125 kisközség. A községek általában véve kicsinyek; 2000-nél töb lakosa 9-nek van. Legnépesebbek: Székely-Udvarhely 5438, Zetelaka 3548, Székely-Keresztúr 3153 és Korond 3022 lakossal. Székhelye: Székely-Udvarhely (l. o.). Az országgyülésre U. 3 képviselőt küld.
