Sydow,
Sydow, 1. Adolf, német prot. hittudós, szül. Charlottenbungban 1800 nov. 23., megh. Berlinben 1882 okt. 22. Egyetemi tanulmányait Berlinben végezte, Schleirmachernek egyik leghivebb tanítványaként volt ismeretes; 1836. Potsdamban lett udvari lelkész, 1846. pedig Berlinben az «új egyház» lelkészéül hivatott. Művei: Beiträge zur Charakteristik d. kirchl. dinge in Grossbritannien (1844); lefordította németre Schulzeval együtt Canning műveit; Schleiermachernek számos egyházi beszédét kiadta (1836 s köv. években). De különösen ismertté lett S. neve azon értkezés folytán, melyet 1872 jan. 12. Berlinben az Unio-egyesületben «Jézus csodálatos születése» felett tartott, s mely miatt fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene, mely vizsgálat egy 1873 jul. 5-én megjelent «szigorított megrovással» végződött. Nemsokára ezután nyugalomba lépett. Életrajzát megirta leánya S. Mária.
2. S. Tivadar Emil, német kartografus, szül. Freibergben 1812 jul. 15., megh. Berlinben 1873 okt. 13. A porosz hadseregbe lépett és később egy katonai iskolában a földrajz és a hadtudomány tanára lett. 1835 óta csakis a földrajzzal foglalkozott és 1838. megkezdte fali térképei kiadását, amelyek folytonosan javítva számos kiadást értek. 1870. ezredessé nevezték ki. Térképei: Methodischer Handatlas (4. kiad. Gotha 1867, új kiad. 1889); Schulatlas (28. kiadás u. o. 1876) stb. Irt földrajzi munát is: Grundriss der allgemeinen Geographie (u. o. 1862, 1. rész). V. ö. Emil v. S., ein Nachruf (Berlin 1874).
