Salamanca
Salamanca, 1. spanyol tartomány az egykori Leon királyságban Zamora, Valladolid, Avila, Caceres tartományok és Portugália közt, 12 510 km2 ter., (1887) 314 472, egy km2-re 25 lak. K. felől a Sierra de Avila és de Gredos kiágazásai, Ny. felől pedig a Sierra de Gata nyulik belé. Ez utóbbinak egyik ága a Sierra de Pena de Francia ÉK-i irányban egészen a fővárosig nyulik be; többi része sík. A Tajóba ömlő Alagon felső völgyét kivéve, vizei: a Tormes, Yeltes és Agueda a Duero vizkörnyékéhez tartoznak. A syk vidék fátlan és esőtelen, de termékeny; fő termékei a gabona és borsó. 8 járásra van felosztva. - 2. S. (lat. Salmantica, arabul Szalmanka), az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely a Tormes jobb partján, amelyen 27 íves, részben római korból való híd vezet át és vasút mellett, (1887) 22 199 lak. A három dombon épűlt, magas falakkal és tornyokkal körül fogott város nagyobbára szűk utcákból áll. Jelentékeny épületei: a nagy gót székesegyház (1510-60) magas kupolával és 3 hajóval; a régi gót székesegyház (a XIII. sz.-ból), a Cid hadi keresztjével (el Cristo de las Batallas); a nagy Alkotmány-téren, amely nagyszerü épületeivel Spanyolország egyik legszebb tere, a régies külsejü városháza díszített homlokzattal; az impozáns Seminario, egykor jezsuita kollégium, firenzei ízlésben, szép kupolás templommal; a Casa de las Conchas nevü komor palota, egy egykori dominikánus kolostor, 200 cellával és gót ízlésü, kupolás templommal; Alba egykori palotája, végül a IX. Alfonz által 1230 előtt alapított egyetem, amelynek alapító levelét azonban csak III. Ferdinánd irta alá 1243 ápr. 6. Az egyetemi épület egy nagy négyszöget alkot, belsejében az udvara körül oszlopsorokkal; hozzájuk tartozik a II. Fülöp idejében keletkezett Colegio del Rey, szép jóni oszlopokon nyugvó portikuszszal. Az egyetemnek filozofiai és jogi fakultása van 19 docenssel és mintegy 400 hallgatóval. Könyvtára 80 000 kötetből (332 inkunabulum) és 1038 kéziratból áll. 1239. a S.-i egyetemmel egyesítették a palenciait, Spanyolország legrégibb egyetemét 1254. X. Alfonz bő segélyforrásokkal látta el. V. Márton pápának és utódainak pártfogása folytán számos teologus jött el S.-ba és az egyetem világhirre tett szert. Hallgatóinak száma a XV. sz.-ban 10 000-re rúgott és még a XVI. sz.-ban is felülmulta az 5000-et. Kolumbusnak ez egyetem tanárai előtt kellett indiai útjára vonatkozó terveit védelmezni. S. a lusitaniai vettonoknak volt főhelye; 860. az asturiaiak foglalták el. 7 km.-nyire D. felé Arapiles falunál (576 lak.) verte meg Wellington 1812 jul. 22-én a Marmont vezérlete alatt álló franciákat.
