Saba-magyarok
Saba-magyarok (sobamogera), igy nevezték a Névtelen Jegyző szerint (45. fej.) azokat a magyarokat, kik Árpád idejében Philippopolis, «Kleopátra-vára«, Durazzo és Skutari közt telepedtek le. Szerinte sobáknak, helyesebben στοβα-knak vagyis ostobáknak maguk a görögök nevezték őket. A saba ez esetben a magyar csába és (ha csakugyan stoba állt az eredeti szövegben) a magyar ostoba szónak felelne meg; a magyarok is ostobáknak tartották őket, mert hazájukon kivül telepedtek meg. Mások Csaba magyarjainak vélték a S.-at. Senki sem gondolt arra, hogy a stobákat Stobi városáról, területüknek ugyszólván középpontjáról nevezték el. Horvát István (Rajzolatok, 99. old.) a Konstantinosnál (De adm. imp. 30. fej.) Horvátországban emlegetett avar maradékoknak tartja őket. Valószinübb azonban, hogy szabirokat kell alattuk értenünk.
