Quedlinburg,
Quedlinburg, Aschersleben járás székhelye Magdeburg porosz kerületben, a Bode és vasút mellett, (1890) 20 761 lak., posztó-, keményítő-, cukor-, anilin-festék- és drótáru-készítéssel; magkereskedéssel, amelyet Németországban csak az erfurti mul felül, városi muzeummal. A Bode É-i ága az óvárost elválasztja az újvárostól és a Wilde Bode Neurweg, Westendorf és Münzenberg külvárosokat Süderstadttól. A jelentékenyebb épületek: az 1070. újra épített és 1862. restaurált 3 hajós bazilika I. Henriknek, Matild nejének sírjaival, I. Henriknek sziklába véstt kriptájával és benne a királyné imakápolnájával és gazdag egyházi kincsekkel; a régi városháza; az egykor Wipert-templom, egy XII. sz.-beli templom kriptával, most gazdasági épület; a 986. épített templom a a Mária-kolostornak (Coenobium ad Montem Zionis) most romokban hever. Az egykori Q.-i fejedelmi jogokkal feruházott apácaklastrom, amelyet I. Henrik alapított és I. Ottó alatt nyert nagy kiváltságokat s birtokokat, 1803., midőn a porosz királysághoz került, 110 km2 ter. és 13 200 lak. birt; 973. itt volt az a birodalmi gyülés, amelyre Géza király fényes követséget küldött. V. ö. Ranke és Kugler, Beschreibung u. Geschichte der Schlosskirche zu Q. (Berlin 1838); Fritsch, Gesch. Q.-s (1828, 2 köt.); Düning, Q. im 30-jähr. Krieg (1894).
