Quarc,

Teljes szövegű keresés

Quarc, neve a hatszöges rendszerben a kristályosodó szilicium-dioxidnak, más néven kovasavnak (l. o.), de egyúttal ásványcsoport-név is, amennyiben mindazon ásványokat értjük alatta, melyeknek anyaga lényegileg szilicium-dioxid, de amelyek bizonyos tulajdonságokra nézve eltérnek egymástól. A szilicium-dioxid (SiO2) ugyanismajd kristályokban és kristályosan terem, majd egészen tömötten, kristályos és amorf szilicium-dioxid egymással keverve, majd pedig tisztán amorf állapotban és ekkor a szilicium-dioxidhoz viz is járul. A kristályokban v. kristályosan termő szilicium-dioxidnak, amennyiben a kristályok hatszöges rendszerbeliek és kálilúg őket vagy egyáltalában nem vagy pedig csak nagyon kevéssé támadja meg, Q. a neve; ha pedig a kristályok hatszöges rendszerbeliek ugyan, de nem oszloposak és nem negyedesek, hanem táblásak és egészen más jellegüek: tridymit a neve. A kristályos és amorf szilicium-dioxidnak egymással való keveréke (melyet kálilúg könnyen felold) a kalcedon (l. o.). A viztartalmu szilicium-dioxidnak tisztán amorf állapota az opál (l. o.).
Rendesen, mikor Q.-ról van szó, akkor kevésbbé a Q.-csoportot, mint inkább magát a szép kristályokban meg kristályosan is termő ásványt értjük. Ugyszólván a leggyakoribb ásvány, mely mindenütt feltalálható és földünk kérgének felépítésében az összes ásványok közt a legnagyobb mennyiségben vesz részt. Földünk kérgének alkotásában legnagyobb mennyiségben szilikátok szerepelnek, vagyis kovasavas sók. Ezeknek mállása, kémiai elváltozása, bomlása folytán a szilicium-dioxid (a kovasav) szabaddá válik, a kőzeteket átjáró vizzel mindenfelé elkerül és repedésekben, üregekben és egyéb alkalmas helyeken mint Q. kristályosodik ki. A Q. kristályai legtöbbször csoportosan vannak fennőve, de elég gyakoriak a bennőttek is. Kristályalakjai nagyon változatosak, vagy 180-féle alakban ismeretesek; gyakran torzultak és hiányosak meg tökéletlenek. Nincs ásvány, mely oly sokféle és egymástól annyira eltérő változatban teremne, mint a Q. Mikroszkópos kicsinységü kristályokban meg több méter hosszuakban ismeretes; majd vaskos, rostos, szálas, szemcsés, majd mint kavics, mint homok, sőt igen nagy mennyiségben mint kőzet szerepel, részint egész sziklákat alkotva, részint pedig telérekben. Van tökéletesen szintelen, viztiszta és átlátszó, mint az üveg, olyanynyira szép kristályokban, hogy az ókorban ezeket a kristály névvel illették, azt hivén róluk, hogy kővé vált jég. A kristály szó ezen szép, üvegszerü Q.-ok révén került az irodalomba. De van a legkülönfélébb szinü, a tökéletesen átlátszatlantól az áttetszőig minden fokozatban. A szineseket rendesen idegen anyagok v. zárványok festik meg. Zárványok a Q.-ban nagyon gyakoriak és pedig részint ásványzárványok (klorit, epidot, rutil, vascsillám, csillám, azbeszt stb.), részint üveg- és folyadékzárványok. Kagylósan törik, üvegfényü. K. 7. Fs.-a, ha egészen tiszta 2,65, különben 2,5-2,8. Közönséges savak nem oldják, csupán fluorsavban oldódik; forró kálilúg nem támadja meg. Csakis a durranó gáz lángjának hőmérsékletében olvad meg és pedig amorf tömeggé, melynek fs.-a csak 2,2. Szódával duzzadás közben olvad üveggé.
A Q. változatai: helyi kristály vagy máramarosi gyémánt vagy bányavirág (l. o.), ametiszt (l. o.), füst-Q., füstös-barna, sárgás-barna, de van egészen szurokfekete szinü is. Szerves vegyületek festik meg, azért izzítva szintelenné lesz, akár a hegyi kristály. A legsötétebb, az egészen fekete füst-Q.-nak morion a neve, az átlátszóbb, barnás, sárgás daraboknak füsttopáz, d'alençoni gyémánt, kairngormi kő. Néha igen nagy kristályokban terem. A legnagyobbakat 1868. Svájcban találták (Urikanton, Tiefengletscher) egy kristályokkal telt kis barlangban. A legsúlyosabb (Nagyapó) nemzeti muzeumunkban van, 69 cm. magas, 122 cm. kerületü, az eredeti mérés szerint 267 font. Harmadrendü drágakőnek munkálják meg, különösen Angliában nagyon szeretik viselni. Citrin (l. o.). Tej-Q., tejfehér szinü, többé-kevésbé átlátszatlan, vaskos darabokban igen közönséges, kristályokban sem ritka. Rózsa-Q., rózsaszinü kristályos, de kristályokban is terem, áttetsző. Melegítve meghalványodik, sőt világosságon is hamar veszti szinének teltségét. A teltebb rózsaszinünek cseh rubin a neve. Rendesen dombosan munkálják meg drágakővé, de dísztárgyakat is köszörülnek belőle. Bajorországban (Bodenmais, Zwiesel), Szibériában, Cejlon szigetén találják a legszebbeket. Vérvörös, átlátszatlan a vörös vaskova vagy compestalai jácint, apró kristályokban terem, vörös vaseokker festi meg. Termőhelye Santiago di Compostela (Spanyolország). Zafir-Q. vagy sziderit (Zafirin-Q.), indigó- vagy berlini kék szinü kristályokban vagy vaskosan terem Salzburgban (Golling); ritka. Macskaszem (l. o.); prázem (l. o.); aventurin (l. o.); tigrisszem (krokidolit, l. o.); jászpisz (l. o.); szarukő (l. o.); kovapala (lidiai kő, l. o.); sejt-Q., sejtes, tulajdonképen csupa Q.-erek tömege, melyek valamely kőzetet jártak át. A viz az illető kőzet anyagát az erek össze-visszakuszált tömegéből kimosta és visszamaradt a sejt-Q. Egyéb változatokról, melyek rendesen Q. neve alatt szerepelnek, l. Kalcedon, Achát, Karneol, Krizoprasz, Heliotrop, Tűzkő.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT