Petrovics,

Teljes szövegű keresés

Petrovics, 1. Demeter, szobrász, szül. Bján (Bács) 1799 febr. 18., megh. 1862. Atyja jómódu kereskedő volt Vukováron, azután pedig Kis-Kőrösre költözött, hol meg is halt. P. a család későbbi elszegényedése következtében iskoláit nem folytathatván, kereskedői pályára lépett és szabad óráiban plasztikai munkákkal foglalkozott. Később mások segítségével a bécsi képzőművészeti akadémiára került, hogy 1823. két ízben is díjat nyert munkáival. Bécset 1825. elhagyva, Temesvárra, Vukovárra és Ivankovra ment rokonaihoz, majd ismét Bécsbe tért vissza, hol Venus és Ámor, Perseus a meduza-fejjel szobrait készítette, azután pedig Schaberl szobrász műtermében Kinszky Ferenc gr. tábornok kolosszális mellszobrát mintázta, melyet nagy ünnepélyességekkel 1830 okt. 4. lepleztek le a bécsújhelyi katona-akadémiában. Utolsó nagyobb műve Kisfaludy Sándornak a nemzeti muzeum számára készített bronzszobra volt, melyet 1848. fejezett be; ezt azonban csak 1850. állították fel a muzeum kertjében.
2. P. Frigyes, történetiró, szül. Holicson 1799 okt. 7., megh. Münchenben 1836 ápr. 12. A magyar nyelvet Somorján, a Csallóközben tanulta, onnét 1813. a pozsonyi liceumba vitték, ahol a filozofiai s teologiai tanulmányokat végezte. 1820. a holicsi evangelikus gyülekezet többsége, atyja halála után, ennek utódává választotta, ő azonban, tekintettel még igen fiatal korára, e meghivást nem fogadta el, hanem Pestre ment a kir. egyetemre, törvénytudományt hallgatni, hol őt Schedius Lajos atyai pártolásába fogadá; ennek ajánlata folytán lett Teleki László gr. nevelője, kivel együtt hallgatta a magyar törvényt Sárospatakon s 1830. letette az ügyvédi esküt. Ugyanez évben adta ki Magyarország történetét időszaki táblákban, világosítva a világ egykoru történeteivel s a magyar kir. házaknak nemzetségi lajstromával (Pest 1830) s e műveért nevezte ki őt a megalakult magyar tudományos akadémia igazgató tanács a történetirási osztály első rendes tagjává. 1833. utazni ment növendékeivel, s bejárta Európa nagy részét, Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Svájcot és Angliát, mindenütt szorgalmasan gyüjtvén és sajátkezüleg másolván adatokat hazánk történetéhez az állami és városi levéltárakban és ugyan Párisban az Apponyi gr. nagykövet házában tartózkodó Zsivora György társaságában. E becses másolatok Petrovis-gyüjtemény c. alatt az akadémia kézirattárában őriztetnek, bő jelentései pedig a Tudománytárban és Évkönyvekben láthatók.
3. P. Péter (suraklini), temesi gróf, János Zsigmond egyik gyámja, Martinuzzi politikájának legnagyobb ellensége s az «első kálvinista főúr». Szerb eredetü családja Pozsega vármegyéből szakadt Tiszántulra és Erdélybe. 1526 okt. havában jelen volt a tokaji országgyülésen, hol rokonát Szapolyai Jánost királylyá választották, kihez és családjához élte végeiglen hű maradt. Két év mulva megszerzi Csála várát és uradalmát Arad vármegyében, mi főleg azért nevezetes, mert az általa hozott szerb telepesekkel kezdődik a szerbség tömegesebb térfoglalása a Maros jobb partján. 1531. Szapolyai megbizásából Mehmed bég mellé küldetett, hogy ha csak szerét ejtheti, Morvaország felé terelje a török hadat, mit azonban nem tudott elérni. Ugyanekkor már Lippa várának kapitánya, majd Czibak Imre temese comes 1534. történt megöletése után, eme nagy méltóságra emeltetett János király által. 1540. János király, kevéssel halála előtt Martinuzzival és Török Bálinttal együtt fia János Zsigmond gyámjává rendelte. 1541. mikor Roggendorf Budát ostromolta, nagy hűséggel oltalmazta Izabellát s János Zsigmondot, s ugyanez évben ő is elkisérte a kis királyfit Szulejmánhoz. 1541. dec. 29. Martinuzzival és Statileóval egyetértve, Gyalu várában még ő is aláirta a Ferdinánd nevében Serédy Gáspártól aláirt azon általános szerződést, mely szerint az ország a váradi béke feltételei szerint Ferdinándra lesz szállítandó. De csakhamar felbomlott a barátság közte és Martinuzzi közt, kinek politikáját, Izabellával együtt, a legnagyobb gyülölettel elemezte. 1550. Martinuzzi kiszolgáltatására a postától utasítást nyervén Izabella, a rendek és P.: Izabella a szászokat és székelyeket, a P. a rácokat hivta hadba az «áruló» ellen. P. a Maros völgyébe tört, Dévát és Alvincet elfoglalta, s egész Gyulafehérvárig haladt. Itt azonban, a szintén ott levő Izabellával együtt Martinuzzi ostrom alá fogta, s addig nem engedett, mignem vele oly szerződésre léptek, hogy az Erdély felé siető török és oláh hadakat visszatérésre birják, viszont ő meg elbocsátja csapatait. A béke még sem állott helyre. Varkocs Tamás váradi kapitány megtámadta P.-nak Csanádot ostromló rácait, s a várból kitört Perusics segélyével annyira megverte, hogy seregük fele része odaveszett. P. várait, Nagylakot, Egrest, Csálát és Oroszlámost egymásután foglalta el a győzelmes váradi kapitány. A béke ekkor ugy a hogy helyre állott, de csak a harcmezőn, más tekintetben a küzdelem Erdély birtokáért s János Zsigmond megkoronáztatása ügyében tovább folyt. Ez csak az 1551-iki szerződéssel ért véget, mely P.-nak Munkács várát és uradalmát juttatta Temesvár, Lippa, Solymos, Lugos, Becskerek, Becse s a kezén levő többi várak fejében. Izabellát P. Kassára, majd Lengyelországba kisérte, s mindenütt hű támasza volt bujdosásában. János Zsigmond ügy 1554-ben jobb fordulatot vett. A szultán ez év ápr. 7. Aleppóban kelt, s ugyanott Izabellának a francia követtel együtt megjelent követeinek átadott fermánjában az oláh és moldvai vajdáknak s az erdélyieknek egyenesen meghagyta, hogy János Zsigmondot Erdély birtokába helyezzék s utasítást adott, hogy ebben segítségére legyenek P.-nak, kit egyúttal, a megigért 3000 arany kifizetésének elengedése mellett, lugosi és karánsebesi szandsákká nevezett. A török segélyben bizva, P. be is jött az országba, s a békésvármegyei Szeghalomnál szállott meg. De mivel a budai pasa késett, Tahy Ferenc meg nagy erővel közeledett, az idő is ősz felé jrt, jobbnak látta visszatérni Lengyelországba. Onnan aztán egy év mulva újonnan nyert jószágaira, Lugosra és Karánsebesre ment, hol rácokból, magyarokból és török segédcsapatokból álló sereget gyüjtvén, azzal 1556 febr. végén a dobrai hegyeken át Erdélybe tört, s vele egy időben a két oláh vajda a szász földet lepte el hadaival. P. csapatai egy részét Déva alatt hagyta, ő maga Gyulafehérvár alá sietett. Márc. 4. oda érkezvén, megkezdte ugyan a vár ostromát, de ennek folytatását Balassa Menyhértre bizta, mert már 8-án Szászsebesen kellett lennie, hová országgyülést hirdetett. Itt a rendek János Zsigmondot ismét elismerték királyokul, bejöveteléig helytartójává P.-ot választották, kezébe adva a közigazgatást és a kincstárat; minden nemzetből két-két tanácsost választottak mellé. Erdély ugyszólván kardcsapás nélkül tért Izabella és fia hűségére, kik az ország küldöttsége által Lembergben ünnepélyesen meghivattak trónjuk elfoglalására. Bejövetelükkor Désen P. üdvözölte őket Erdély főuraival, s követte a táborrá nőtt kisérettel Kolozsvárig, hova okt. 22-én érkeztek. P. alig egy évig örvendhetett Izabella szerencséjének és az erdélyi nemzeti fejedelemség megalapításának, 1557 okt. 13. vagy 15-én több mint 70 esztendős korában Kolozsvárt elhunyt s u. o. temettetett el. utolsó gondolata is a családé volt, melynek egész élete kitartó, becsületes munkáját szentelte, mint nőtlen embernek nem lévén örököse, egész vagyonát a királyfinak hagyományozta. A reformációnak kétségkivül nagy előmozdítója volt. Mialatt kezet tett a csanádi püspökségre, birtokain főleg János király halála után, nemcsak nem üldözte a lutheránusokat, amivel őt az 1545-iki debreceni országgyülés 26. t.-cikke megbizta, hanem az új irány hiveit minden gyámolította. Védő szárnyai alatt terjesztették a reformációt Temesvárott és Lippán ugy a templomban, mint az iskolában Szegedi Kis István és Lippay Kristóf.
4. P. Sándor, Petőfi (l. o.) családi neve.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages