Ohio
Ohio (ejtsd. ohaio), 1. egyike az É.-amerikai Egyesült-Államok legnagyobb folyóinak. Forrásfolyói a Pennsylvaniában eredő Alleghany és a Virginiában fakadó Monongahela, amelyek Pittsburgnál egyesülnek az O.-vá. Eleinte Ény-nak folyván, fölveszi a Beavert; további nagy kanyarulatai D-nek és DNy-nak , azután Ny-ÉNy-nak, végre DNy-nak irányulnak. Az elsőben O.-t Ny.-Virginiától választja el és fölveszi a Muskingumöt, a Hockingot és a Great-Kanawhat, a másodikban Kentuckyt határolja és fölveszi a Kis- és Nagy-Miarint; a harmadikban, Indiana és Illinois határán belefolyik a Wabash, a Kentucky, a Greeenriver, Cumberland és Tennessee, valamennyi közt a leghosszabb. Az O., amely Cairónál a Misszisszippibe szakad, 1570, az Alleghanyt is beleszámítva 2100 km. hosszu; szélessége alsó részében 900-1200 m. Mivel vizben igen gazdag, a Louisville melletti sellőitől eltekintve, amelyet egy csatrona megkerül, egészen Pittsburgig nagy folyami hajók is fölmehetnek rajta. Mivel a Kanadai-tavakkal és az Atlani-oceánnal is csatorna köti össze, a forgalom rajta igen élénk.
2. O., egyike az E.-amerikai Egyesült-Államoknak Indiana, az Erie- és Michigan-tavak, Pennsylvania, Ny.-Virginiaés Kentucky közt, 106,340 km2 ter., (1890) 3.672,316 lak. O. a szénkorszak előtti tengerből mint sima felületü síkság emelkedett ki, amelyen csak az erozió ásott medreket vagy a Mounds Buliders emeltek 18-20 m. magas kör- vagy elliptikus alaku dombokat. Vizei részint az Erie-tóba, részint az O.-ba folynak. Az előbbinek nagyobbára csak kisebb mellékvizei vannak, köztük legnagyobb a Maumee; kisebbek a Huron, Vermilion, Cuyahoga, Chagrin, Gray; az O.-ba torkollik a Muskingum, Scioto, Miamiés Little Miami. Az éghajlat egészséges; a talaj különösen a folyóvölgyekben termékeny; terem évenként mintegy 100 millió bushel kukorica, 38-45 millió búza, 3 millió tonna széna, 37 millió bushel zab, 12 millió burgonya és 35 millió font dohány; azonkivül szőllő és sok gyümölcs. Az állattenyésztés szintén virágzó; az állatállomány 3,7 millió juh, 1,7 millió szarvasmarha, 2,7 millió sertés. A bányászat (700 bánya, 20,000 munkás) (1892) 11,4 millió tonna szenet, 400,000 tonna vasércet, 30 millió hl. petroleumot, 400,000 barrel sót szolgáltatott. Az ipar szintén virágzó, főképen a vas- (1 millió tonna öntött vas, 400,000 tonna acél, 1,7 millió hordó szeg), a malom-, fa-, ruházati, butor-, kocsi-, szesz-, sör- és dohányipar. A vasutakon kivüla forgalmat előmozdítják a fontos O.-Erie és a Miami-Erie-csatorna Számos gőzös jár az Erie-tavon és az O.-n. A törvényhozó testület 36 szenátorból és 114 képviselőből áll, akiket épp ugy mint a kormányzót 2-2 évre választanak. A kongresszusra 2 szenátoron kivül 21 képviselőt küld és az elnökválsztásnál 23 szavazata van. Dountyjainak száma 88; fővárosa Columbs, bár épesebb városai Cincinnati és Cleveland. Az első európai, aki átkutatta, 1679. La Salle volt; régebben az ÉNy-i territorimnak volt része. 1803 febr. 19. vettékf el államként az unióba. 1851. újalkotmányt adott magának. V. ö. Mac Lean, The Mound Builders stb. (Cincinnati 1879); Rufus Kug, O. (Boston 1888).
3. O., két county az É.-amerikai Egyesült-Államokbanés pedig Kentuckyban (700 km2 ter., 20,000 lak., Hartford székh.) és Ny.-Virginiában (310 km2 ter., 40,000 lak., Wheeling székh.).
