Nyár

Teljes szövegű keresés

Nyár, a tavasz és ősz közé eső évszak, csillagászatilag a leghosszabb naptól a rákövetkező napéjegyenlőségig terjedő idő. Ez az É-i félgömbön a nyári napfordulattól (jun. 21-22.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 21-23.), vagyis addig tart, mig a Nap a ráktérítőtől, legnagyobb É-i deklinációjából az egyenlítőhöz jut. A D-i féltekén ellenben a mi telünknek megfelelően a nyár a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.) tart, vagyis mialatt a Nap legnagyobb D-i deklinációjából, a baktérítőtől az egyenítőig halad. Mivel a mi tavaszunk és nyarunk folyamán a Föld pályájának a Naptól távolabb eső részén, tehát a Keppler második törvénye szerint lassabban halad, a mi nyarunk valamivel hosszabb, mint a D-i- félgömb nyara; hogy azonban mégis melegebb, mint a tél, annak oka első sorban, hogy a Nap magasabban áll, sugarai is sokkal nagyobb szög alatt esnek a Földre, és hogy tovább marad a látóhatár felett. Ezek a körülmények a távolságbeli különbséget jóval ellensúlyozzák; ez csak akkor érvényesül, ha a két félgömb nyarát hasonlítjuk össze. A D-i félgömb nyara intenzivebb és a különbség a napsütött és az árnyékos helyek közt p. Ausztráliában sokkal érezhetőbb. Meteorologiai tekintetben a nyarat az É-i féltekén jun. 1-től szept. 1-ig, a délin dec. 1-től márc. 1-ig számítjuk; a legnagyobb hőség rendesen a leghosszabb nap (a Nap megfelelő legmagasabb állása) után körülbelül egy hóra áll be, amikor t. i. a fokozatos felmelegítés a kisugárzás okozta lehűlést már tulhaladja, ezért nálunk julius vége és általában julius, a D-i félgömbön január a legmelegebb. L. Évszakok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT