Kutyatej,
Kutyatej, ebtej, farkastej, farkasfű, tejesfű, fűtej (a kóros faj szettyin a Tisza mellékén; növ., Euphorbia L., tulajdonképen az ebtejfa [l. o.] Tithymalus Tourn., a fűnemü K.), a róla nevezett család génusza, több mint 635 faja mind a két földségnek forró és mérsékelt vidékein (hazánkban 45) terem. Tejelő fű, cserje v. kaktusztermetü tövises faalak. Levele állása váltakozó, átellenes, ritkán örves, némelykor nagyon apró v. éppen nincs. Melléklevele nagyon különböző, gyakran mirigygyé törpül, némelykor tövissé alakul. Virágzata égtetőző, 2, 3. v. többsugaru álernyő. Az ernyő és sugarai elágazása alatt a szár leveleitől eltérő gallér- és gallérka levelek vannak, mint az igazi ernyősek virágzatán. (Virágja és termése szerkezetét l. Ebtejnemüek.) A K. faja mind és valamennyi része mérges; csípős és mérges teje hánytatós és hashajtó s olyan erős, hogy a szemölcsöt is felmarja. A jószág nem bántja, ha a tehén megette, a teje piros lesz tőle. A liba a levelétől megdöglik. Valamennyi faja nálunk alkalmatlan gyom. Az Euphorbia Cyparissias L. (Titymalus Cyp. Scop.) levele keskenyke lándsás, ernyője soksugaru, mezőn mindenütt gyakori, régen officinális volt, ma pórrebarbara néven durva meghajtónak az orosz meg a francia használja. A nép a meleg országokban vizkórság, hideglelés, ebdüh stb. ellen a K. fajokat általában most is használja. Az E. Lathyris L. (nagy v. kerti sárfű, hasindítófű, apró sármag, vakondakfű, l. az ábrát), 6-9 dm. magas, szára kékesen futtatott, levele átellenes, lándsás, ernyője tekintélyes nagy. Déli-Európából, néhol elvadul (Fiume) v. kertben tartják. Magvát semen cataputiae minoris néven (pattogó mag, apró hashajtó mag) mint hánytatót és meghajtót, a régi orvosok nagyra becsülték, ma kevésbbé alkalmazzák. Teje a bőrt felmarja, hólyagot húz. Hasonló maró nedve van az E. Esulának L. (kis sárfű). Az E. palustris L. 6-9 dm. magas mocsaras helyen nő. Gyökere meg a gyökér kérge hatalmasan meghajt, azért mint maró nedvet orvosilag is használták. Az E. piscatoriaval Ait. (halfogó K.) Madeirán meg a Kanári-szigeteken, más helyen ismét más fajokkal a halat szokták elbódítani. Az E. phosphorea Mart. Brazilinának Bahia tartományában átjárhatatlan sűrüséget alkot. Este a letörött ágából kiömlő tej a kibugygyanás első pillanatában foszforeszkál. Az E. picta-ból Jacq. Új-Granadában kaucsukot gyüjtenek, az E. heptagona L. tetejéből az afrikai szerecsen halálos nyílmérget készít. Az E. fulgens Karw. mexikói cserje levele lándsás, virágfürtje féloldalú, virága csillogó piros; az E. pulcherrima Willd (Poinsettia pulcherrima Grah.) szinte mexikói, szára később kissé megfásodik, levele ovalis, virága apró, 25 cm. hosszu, égőpiros hegyelevelek örve fogja körül, valamint az E. splendens Lodd. Madagaszkárról, bőrnemü levelével és skarlátpiros virágával az üvegház dísze. A K. tejében kaucsuk is van, de a mieinkben olyan kevés, hogy vele bajlódni nem érdemes.
Kutyatej. I. Az Euphorbia Lathyris L. ága II. Egy virágzat kehelyalaku gallérral körülfogva. III. Egy him virág.
