Kurilok
Kurilok (Ci-szima), 1200 km. hosszu szigetsor, amely az Okhocki- és Nagy-oceán közt, Kamcsatka déli végétől Jeszo szigetéig nyulik; területük 14 824 km2, 16 jelentékenyebb és több apró szigetből áll. A nagyobbak: Kunasir (1518 km2), Szikotan (391), Itorup (Staaten Eiland 6726), Urup (1511), Szimuszir (414), Sziaszkotan (179), Karimkotan (122), Onekotan (521), Paramuszir (2479) és Szumszu (467). A déli szigetek távolabb vannak egymástól, mint az északiak. Míg K-en óriási mélység (8513 méter) környékezi, Ny-on a tenger alig mélyebb 600 méternél. A szigetek mind vulkáni eredetüek. Milne 52 vulkáni kúpot sorol föl, melyek közt 9 tettleg működő és Alaid a legnagyobb. Az Uruptól É-ra fekvő szigetek nagyobbára hóval vannak takarva, a D-re fekvőket azonban meglehetősen terjedelmes erdők takarják. Az állatvilág (róka, farkas, coboly) sűrübb D-en, mint É-on. A lakosok, ainuk, számuk alig több 500-nál. A legfontosabb falu Tamari Kunasziron. 1875 óta japán birtokok. Vries Gerrit, holland kapitány volt 1643. az első európai ember, aki hirt adott a K.-ról. Benyovszky, midőn Szibériából menekült, szintén többet meglátogatott és leirt közülök.
