Kurföld
Kurföld (Kurland, Kursemme, Kurlyandszkaja gubernija), orosz kormányzóság Livonia, a Rigai-öböl, a Keleti-tenger, Kelet-Poroszország, Kovno és Vitebszk között 27,286 km2 területtel (ebből 261 km2 tó), 693,421 (azaz 1 km2-re 25) lak. Partjai laposak és csaknem egyenes vonalban húzódnak a Memeltől Domesnäs-fokig; velök egyközüen homokpadok vonulnak el; azért csakis Libau, Polangen és Vindau a jó kikötők. Nagyobb síkság a partokon és az Aa mellett a Mitaui. A kormányzóság többi része dombos. A Düna és Aa közti földhát és vizválasztó a Kuri-felföld; az Aa és Vindau közt pedig a Kék-hegyek emelkednek. Tavainak száma 300. Az éghajlat mérsékelt; a juliusi középhőmérséklet 22, a januáriusi - 13, az évi 6,2°. A lakosok 75%-a lett, 8%-a német, 8%-a izraelita, 3,5%-a orosz, a többi lengyel, litván stb. A főfoglalkozás földmívelés, továbbá állattenyésztés, halászat és kereskedés. A gyártelepek száma 356 (89 szeszégető, 126 sörgyár, 5 dohánygyár, 10 fémgyár, 6 gyapjúszövő, 21 bőrgyár) 132/3 millió rubel értékü árutermeléssel. A vasúti vonalak hossza 238 km. Kikötőiből a kivitel évenkint mintegy 53, a bevitel 25 millió rubel. Az iskolák: 5 középiskola fiuk, 5 leányok számára, 12 szak-, 636 népiskola. Járásai: Mitau, Vindau, Goldingen, Grobin, Illukszt, Talsen, Tukkum és Friedrichstadt. A főváros Mitau.
K.-ön eredetileg kurok laktak, akiket a XIII. sz. közepén a német lovagrend meghódított és a keresztény vallásra térített. 1561. lengyel fenhatóság alatt álló örökös hercegséggé vált; első hercege Kettler Gotthárd volt, aki a protestáns vallást országában megszilárdította. 1587. bekövetkezett halála után Frigyes és Vilmos nevü fiai közösen uralkodtak; uralmuk alatt a nemesség a Nolde testvérek vezérlete alatt a hercegekkel folytonos viszálykodásban élt. A viszálynak Vilmos herceg a Noldo testvérek meggyilkolásával akart véget vetni; ezért 1616. száműzték. Frigyes 1642. gyermek nélkül halt el; utóda Jakab, Vilmos fia lett, aki a svéd-lengyel háboruban (1655-60) a háboruskodó felek közt közvetítő szerepre vállalkozott, de a svédek 1658. elfogták; szabadságát csak 1660. az olivai békében nyerte vissza. Ekkor hajóhadat szervezett s Guinea és Tabago partjain gyarmatokat alapított, amelyek azonban már fiának, Frigyes Kázmérnak uralma alatt (1682-98) pusztulásnak indultak. A Kettler családból Ferdinánd volt K. utolsó hercege, aki 1737. halt meg. Ekkor Anna orosz cárnő támogatása folytán a hercegséget Biron gróf nyerte el. Ezzel az orosz befolyás lett uralkodóvá, ami fennmaradt még akkor is, midőn Biront 1740. Szibériába száműzték és interregnum következett be. Az interregnumnak III. Ágost lengyel király 1758, azzal vetett véget, hogy a rendekkel fiát, Károlyt választatta meg herceggé. II. Katalin azonban 1763. az új herceget elűzette és helyébe ismét Biront ültette. Ennek fia Péter azután 1795. hercegségéről évi díj fejében lemondott Oroszország javára, ezóta K. orosz kormányzóság. V. ö. Cruse, Kurland unter den Herzögen (2 köt., Riga 1833-37); Seraphim, Gesch, von Liv-, Esth- u. Kurland (I. 1895).
