Kalergisz
Kalergisz Demetriosz, görög államférfiu, szül. Kréta szigetén 1803., megh. Athénben 1867 ápr. 24. Pétervárt nevelkedett, utóbb Bécsben orvosi tudományokkal foglalkozott. 1821. kitörvén a görög szabadságharc, hazament és Karaiskakis zászlója alatt vitézül harcolt a törökök ellen, miglen Athén falai alatt hadifogságba került, amikor füleit megcsonkították. Kiszabadulása után tovább szolgált és egészen alezredesi rangra emelkedett (1832). De a népnél sohasem tudott igazi népszerüségre szert tenni, orosz kémnek nézték és azzal gyanusították, hogy Argoszban ő izgatott Ottó király ellen. Midőn az elfogott Kolokotronist erőszakkal ki akarta szabadítani, elfogták és Naupliába internálták, de csakhamar kiszabadult és már 1843. lovas dandárparancsnok lett. Ő okozta az államcsinyt és a király főhadsegéde lett, de a nép ellenszenve nem nyugodott; 1844. Londonba kellett távoznia s csak 1848. jött vissza. A nyugati hatalmak kivánságára 1859. ő kapta a tengerészeti tárcát, de ezúttal felülről bukott meg és 1861. követnek ment Párisba. Később György király idején visszatért és főlovászmester lett, mely állásában egészen haláláig megmaradt.
