Kalcedon
Kalcedon (pénzeken és érmeken Kalchadon, néha Chalkedon is), ókori város Bitiniában, a Boszporus déli végén, Kr. e. 686. alapították a megaraiak, gyorsan gazdag és virágzó várossá fejlődött, melyet uralt a Boszporus egész ázsiai partja. A tőle függő viszonyban álló telepek közt első helyen említendő Chrysopolis (a mai Szkutari). K. műemlékei közül az egész ókorban kimagaslik az Apollo-templom, ugy is mint a delfli orakulummal vetélkedő jóslóhely, de ugy is mint műemlék, melynek alapfalain később Nagy Konstantin szent Eufémia templomát építette (ugyanazt, melyben a K.-i zsinat lefolyt) s melynek bámulatos oszlopai Konstantinápolyban Szulejman mecsetjén máig láthatók. Politikai történetére nézve a város szintén érdekes. Darius idejében Pharnabasos persa tábornok foglalta el, még pedig csellel. A peloponnezusi háboruban K. fölváltva állott hol Athénnek, hol Spártának pártjára. Első érzékeny veszteségét akkor szenvedte, midőn Nikomedes, Bitinia királya, Kr. e. 140. az ő lakosaival telepítette be új fővárosát Nikomediát (l. o.). Később a bitinai királyok végrendelete folytán Róma uralma alá jutott (Kr. e. 74.). Kemény csata folyt le falai alatt Cotta római hadvezér és Mithridates közt, aki fényes győzelmet aratott és K.-t is hatalmába kerítette. A keresztény korban Bitinia fővárosa és egy érsek székhelye volt, de sokat szenvedett barbár berohanásoktól (különösen Valerianus és Gallienus idejében). Klasszikus emlékei egyre gyérültek, ami még megmaradt, azt tönkretették Chosroes persái (Kr. u. 612.). A régi városnak régi falaiból is alig maradt hirmondónak valami, ezekre épült Konstantinápoly egyik tengerparti külvárosa Kadiköi.
