Kalb,
Kalb, 1. János báró, amerikai tábornok, szül. Hüttendorfban, Bayreuthnél, mehg. Camdennél 1780 aug. 19. Miután hazájában mint pincér tengődött, a francia hadseregbe lépett, melynek soraiban a poroszok ellen harcolt a 7 éves háboruban. 1761. altábornoki rangra emelkedett. 1767. Choiseul miniszter É.-Amerikába küldötte a francia gyarmatok hangulatának kipuhatolása végett. 1777. az É.-amerikai szabadságharc kitörésének hirére Lafayette oldalán segélyére sietett a felkelőknek, mire Washington 1779. Charleston védelmezésével bizta meg. 1780 aug. 18. részt vett Gates alatt a camdeni csatában, melyben halálos sebet kapott. V. ö. Kapp, Leben des amerikan. Generals J. K. (1862., angolul 1884).
2. K. Sarolta, leánynevén Marschalk von Ostheim, Schiller barátnője, szül. Waltershausenben (Grabfeld) 1761 jul. 25., megh. Berlinben 1843 máj. 12. 1783 K. Henrik tiszthez ment nőül, akit azonban nem szeretett; 1784. megismerkedett Schillerrel Mannheimban. Mikor ez 1785. Mannheimot elhagyta, viszonyuk már a szenvedélyes rajongásig fokozódott, amit Schillernek Der Kampf és Resignation c. költeményei bizonyítanak. 1787. Schiller K. kedvéért ment Drezdából Weimarba, ahol akkor K. tartózkodott. K. Goethével is érintkezésben állott és midőn Jean Paul 1796. Weimarba jött: épp ugy kezdett rajongani érte, mint előbb Schillerért. Jean Paul Titan-jának Lindája K. után van alkotva. Mikor 1804. férje meghalt, K. Berlinbe költözködött, ahol 1820. megvakult. Élte utolsó éveiben a királyi vár vendégszeretetében részesült. Irt egy Cornelia c. regény is, amely emlékverseivel együtt Charlotte c. alatt jelent meg (újból kiadta Palleske, arcképpel, Stuttgart 1879). Jean Paulhoz és ennek nejéhez irt leveleit Nerrlich adta ki (Berlin 1882). V. ö. Köpke, Charlotte von K. und ihre Beziehungen zu Schiller und Goethe (Berlin 1852).
