Kakukfélék
Kakukfélék (Cuculidae), a kúszók rendjébe, a könnyücsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád. Középhosszuságu, oldalt összenyomott könnyü csőrrel, a szárnyak rendesen hosszuak, 10-9 első rendü és 9-13 másodrendü evező tollal. Fark hosszu, hegyes, vagy ékidomu 8,10,12 kormánytollal. Csüd erős, vetélő ujjal. Nyelv rövid, az orrlyuk kerek megvastagodott széllel. Körülbelül 37 nembe tartozó 190 faj ismeretes, melyek leginkább tropikus vidékeken tartózkodnak. Hazánkban él: a közönséges kakuk (Cuculus canorus L.), háta hamuszürke, hasa és combjai fehéresek harántul vonuló barna szinü hullámvonalakkal. Evező- és fehér foltos kormánytollai feketék. Csőre töve és lábai sárgák. A fiatal példányok gyakran vöröses szinüek, amelyet azelőtt külön fajnak (C. rufus Bechst.) irták le. Akkora mint a gerle. Hossza 37, szárnyh. 19, farkh. 17 cm. Ismeretes költöző madár, mely «kakuk» kiáltása által az erdőkben és bokros helyeken április hóban a visszatérő tavaszt hirdeti. Szeptemberben melegebb vidékekre vonul. Hazánkon kivül előfordul majdnem egész Európában, Ázsiában és Afrikában. Erdőkben a rovarokat pusztítja, különösen a szőrös bucsujáró hernyókat szereti, azért egyike a leghasznosabb erdei madarainknak. Nevezetes tulajdonsága, hogy fészket nem épít és igy tojásait kiköltés végett egyenként idegen kisebb madarak fészkébe, még pedig olyanokéba teszi, melyek fiaikat szintén rovarokkal táplálják. Ennek az oka, hogy a tojónál a tojások nem egyszerre, v. rövid időközökben érnek meg, hanem átlag minden 6-8 nap alatt képes csak egy tojást rakni és igy tojásait nem tudja megfelelő módon kikölteni. Eddig körülbelül 70 olyan madárfaj ismeretes, melyeknek tojásai hasonló szinüek és nagyságuak, mint a kakuké és melyek képesek azután azokat ki is költeni. Ilyenek: a különböző barázdabillegetők, ökörszemek stb. Maga a tojás a verébtojásnál alig nagyobb. Minden fészekbe csak egy tojást helyez és vagy oda rakja, vagy pedig a földre, amely utóbbi esetben azután csőrével viszi a fészekbe. A fiatal fészeklakó kakukok nagyevők, mostoha testvéreiktől annyira elszedik az eledelt, hogy ezek emiatt nem ritkán elpusztulnak; e mellett vállizmaik is erősen kifejlődnek, aminek következtében az elcsenevészett fiatalokat a fészekből gyakran ki is szorítják. A fogságban könnyen megszelidül. Olasz- és Görögországban konyhákban szokták tartani. A mitologiában a kakuk a meleg időjárás bekövetkezésének, a tavasznak a hirdetője, a Hera kormánypálcáján ül és kiáltása, mint amely állat mindent tud, jó jel a házasulandóknak. A mézkakuk (Indicator Sparmanni Steph.), seregélynagyságu, feje szürke, háta rozsdaszinü, hasa fehéres, szárnyain sárga folt van. Afrika déli csúcsán, a Jóreménység-fokánál él és arról nevezetes, hogy a vad méhek lakása közelében hallatja csörgő hangját, ami által a lakosokat figyelmezteti.
