Kaffer
Kaffer, helyesebben káfer, az arab káfirból (l. o.) szorosabb értelemben a hottentottáktól (l. o.) ÉK-re lakó, D.-afrikai nagy néptörzs, tágabb értelemben az a népcsoport, amely a hottentották és busmanok kivételével valamennyi, Afrika Ny-i és K-i részében és belsejében a Fokföldtől az É. sz. 5'-ig lakó népet felöleli, amelyek közt a K. nép a legjelentékenyebb. A K. nép feloszlik az ámázvászi, ámátonga, amakosza, amaponda, ámázulu mátebelé ágakra. A Kalahanik K-i szélén lakó K.-eket becsuánoknak hivják. A K.-ek a bántuk főkontingensét teszik. A K.-ek koponyája hosszukás, mindkét oldalon lelapított, homlokuk magas és domboru, orruk kiálló, álluk hegyes, ajkaik kissé duzzadtak, hajuk gyapjas, szakálluk gyönge, bőrük szine a sárgásbarna és fekete közt váltakozik. A kafferek szorosabb értelemben nomádok, marhatenyésztésből és földmívelésből (kaffer-gabona, tengeri, dohány) élnek; az előbbit a férfiak, az utóbbit a nők űzik. Rabszolgáik nincsenek. Háboru idején szigoru fegyelmet gyakorolnak és bátrak, de kegyetlenek; békében erélyesek, mérsékeltek és becsületesek. Fegyverül buzogányt és hajító dárdát használnak, íjjat és nyilat nem. A gyermekek egész meztelenül járnak; a férfiak rövid, a nők hosszu, állatbőrből készült kötényt viselnek. A körülmetélés szokása nagyon elterjedt mind a két nemnél. Lakóhelyük kunyhókból áll, melyeket félgömb alakban, fonadékból készítenek; több ilyen kunyhó kört alkot, amelyet kerítés vesz körül (kral). A K.-eknél soknejüség divatozik; a nőket veszik és a kérőnél csak azt nézik, hogy mennél több tehene legyen. A család berendezése patriárkális. A fővezér (inkoszé) a maga államában korlátlanul uralkodik, de meg kell tartania a fennálló jogokat és szokásokat s életmódja is épp olyan, mint a többié. A gyermekek és testvérek nélküli törzstagok hagyatékát ő örökli. Az egy törzsbeliek törhetetlen hűséggel tartanak össze. Vallásuk a holtak tiszteletéből, rossz szellemek idézéséből és varázslatból áll. Papjaik kizárólag csodaorvosok, szellemidézők és esőcsinálók. A kereszténység a K.-ek köreiben sok helyütt meghonosult (1830); egyes mohammedánok a Cap Delgadonál laknak. L. Kaffraria.
