Kabul,

Teljes szövegű keresés

Kabul, 1. Afganisztánnak és ez ország (a Dsellalabad, Hindu-kus, Bamian és Gharna közt fekvő) Kabulisztán nevü tartományának fővárosa, a K. folyó mellett, 395 km.-nyire Attoktól és 800 km.-nyire Herattól, terjedelmes sikságnak 2 hegylánctól alkotott Ny-i szögletében, mintegy 60000 lak., két nagy bazárral; ezekben megy végbe az összes kereskedelmi forgalom, amely tekintve, hogy K. fontos karavánutak keresztezésénél fekszik, elég élénk. DK-i végében van a Bala Hisszar nevü terjedelmes erőd, amelyben áll az emir palotája is. A város negyedekre (mallasz) és ezek ismét kisebb részekre (kucsasz) oszlanak, amelyek egymástól falakkal vannak elkülönítve és csupa szük utcákból állanak. K. legjelentékenyebb épületét az Ali Murdan-bazárt 1842. az angolok lerombolták. Nagy Sándor történetirói K.-t Ortospana néven ismerik; Ptolemaios Kaburának hivja; e régi város a maitól kissé K-re feküdt. A XV. század végén Babera székvárosává tette. 1839. és 1842. angolok szállották meg. - 2. K., 500 km. hosszu folyó Afganisztánban és Indiában; a Koh-i-Baba egyik kiágazásán, 2511 m. magasban ered, K. városától 80-100 km.-nyire. Összes nagyobb mellékvizeit a Hindu-kusból kapja; ezek a Banan, a Dsellalabad. A Khaiber-hegyek E-i lejtője alatt elhaladván, a K. csendesebb folyásúvá lasz, fölveszi a Logart és Attaknál az Indusba torkollik. A Dsellalabad fölvétele után hirtelen ereszkedik le és Pesavarnál már csak 325 m. magas a medre.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT