Ká'ba

Teljes szövegű keresés

Ká'ba (Kaaba, arab) a. m. kocka, Mekkában egy 12 méter hosszuságu, 10 méter szélességü és 15 méter magasságu négyszögletes épület, melyet ősidők óta az arab törzsek egy nagy része nemzeti szentélyként tisztelt. Mohammed nemzetének e pogánykori szent házát az iszlám vallás gyakorlatának középpontjává avatta. Feléje fordul a mohammedán ember imái alkalmával (kibla); hozzá zarándokol életében legalább is egyszer minden moszlim (hadds). «Isten házá»-nak (beit Alláh) nevezik és azt regélik, hogy legelőször Ábrahám építette. A délkeleti szögletében 5 méter magasságban a falba illesztett fekete kő (hadsar) képezi ez épületen a tisztelet főtárgyát; a zarándokok az épület körül végzett processziójuk alkalmával a követ csókjaikkal illetik. A K. az idők során gyakran elpusztult és ujraépült; különböző khalifák bővítették is eredeti terjedelmét. Legutószor IV. Murád török szultán (1630) bővítette. A K. falait fekete szőnyeg (kiszva) födi, melyet a török szultánok évről-évre az egyiptomi zarándokkaravánnal nagy ünnepélyességgel Mekkába küldenek. A K.-t nagy udvar környezi, melyet magas oszlopsorok határolnak és mely számos épületet s szent helyet foglal magában. Itt van a szent mecset (meszdsid al-haram), a Zemzem-forrás fölé épült ház. Ábrahám helye, amelynek egyik kövén Ábrahám lába nyomát mutatják. A zarándokolók bucsujárásuk alkalmával hétszer kerülik meg a K.-t (taváf a. m. körjárás).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT