Hajóegészségügy.
Hajóegészségügy. A hajókon, akár hadi- vagy kereskedelmi célokra, akár személyek (kivándorlók, zarándokok stb.) szállítására szolgálnak, aránylag kis térben rendszerint nagyszámu egyén foglal helyet. Ilyen viszonyok közt könnyen állhatnak elő zavarok az emberek egészségében. S ha a szárazföldi lakásokban nagygondot fordítanak arra, hogy az emberek tömeges együttlakásából ne támadjon az egészséget fenyegető veszedelem, éppen olyan gonddal kell őrködni afölött, hogy a hajón mindazok a szempontok érvényesüljenek, melyek az emberek egészségét megóvni alkalmasak. Különösen szigoru eljárás van helyén p. valamely ragadós betegség felmerülésével, mert ez egyrészt a gyors elterjedés veszedelmével fenyegeti a hajón levőket, másrészt, ha révbe ért a hajó, az illető vidék népességét is sujthatja.
A hajó építésében a fa nagy szerepet játszik, ami egészségügyi szempontból kedvezőtlen, mert a fa nedvességgel, szenynyel ivódik be, kellemetlen szagot vesz magába s makacsul meg is tartja. Fertőző anyagot is könnyen fölvehet, sőt a hajó nedvességi s hőmérsékleti viszonyainál fogva azt konzerválni is képes. A hajó tisztántartása, tökéletes szellőztetése nehéz feladat, amit nem kis mértékben sulyosit az a körülmény, hogy a hajó ablakai s egyéb - a levegő s a világosság bejuttatására való - nyilásai rendszerint igen csekélyek. Az ujabb hajók építésében mindinkább a vasat alkalmazzák. A vasszerkezet nemcsak gyorsabbá s biztosabbá teszi a hajót, hanem a tisztaság s az egészségügy érdekeit is jobban szolgálja; nem engedi ugyanis a hajófenékben rendszerint meggyülő viz felszivárgását, másrészt a világosság s a levegő számára nagyobb nyilások alkalmazását teszi lehetővé. Fontos az is, hogy a vasszerkezetü hajónak kevesebb s vékonyabb közfalai lévén, térséget jobban ki lehet használni, mint a faalkotmányét. A hajók egészségügye szempontjából (a technikai vivmányok mellett) nagy jelentőségüek azok az intézkedések, melyek a hajókon az 1-1 egyénre való alapterület s térfogat minimumát szabják meg. P. az angol törvény a kivándorlókat szállító hajókon az alapterületet 1,62 m2 -ben s a magasságot 2 m.-ben, kivételesen 1,8 m.-ben állapítja meg. Utóbbi esetben (t. i. ha a helyiség magassága kevesebb 2 méternél), az alapterületnek - egyénenkint - legalább 2,25 m2-nek kell lennie. Kereskedelmi hajókon a legénység részére fejenkint 2 m3, hadi hajókon pedig 3,6 m3 térfogat van megszabva.
A hajók mesterséges szellőztetésére leginkább levegő-kémények vannak használatban, melyeknek felső meghajlított vége tölcsérszerü, öblös nyilásban végződik, alsó nyilása pedig a hajó megfelelő helyiségébe vezet. Ha a felső nyilás a hajó futásával, vagy a széllel szembe van állítva, a friss levegő behatol a helyiségbe, megfordított helyzetben pedig a helyiségből a romlott levegő áramlik ki. Okszerü szellőztetéséről csak ugy lehet szó, ha egyrészt a friss levegő bevezetéséről, másrészt a romlottnak kivezetéséről gondoskodnak. A transzatlanti nagy személyszállító hajókon olyan levegő- kéményeket is alkalmaznak, melyekben csavaros kerék van mozgásban, a mely tehát mechanikai módon eszközli a levegő megujítását (szellőzés, pulsio). A hajó egyes emeleteit külön csövekkel kell szellőztetni, mert különben a romlott levegő az alsó emeletből a felsőbe áramlik. Szintén a levegő jóságát mozdítja elő az az ujítás, mely villamos fényt hozott az olaj s petroleum helyébe, nemkülönben az is, hogy számos személyszállító hajó nemcsak robbanó, de kellemetlen szagu anyagokat is kizár a szállítani valók köréből.
A hosszu tengeri utat járó hajókon az élelmezés nem könnyü feladat. A friss élelmiszer (u. m. friss, hus, friss zöldség, gyümölcs stb.) beszerzése nagy nehézséggel jár s igy a hajó népessége konzervált élelmi szerekre (besózott husra, szárított zöldségre s különböző konzervekre) van utalva. A hajón adott élelem tehát általában nehezebben emészthető. Az Északnémet Lloyd fedélközi utasainak étrendje a következő: reggel: tejes kávé cukorral, kenyérrel s hetenkint 375 gr. vajjal: délre: leves friss, vagy szárított zöldséggel, hetenkint kétszer friss), továbbá hüvelyesek, tészták, hetenkint egyszer savanyu káposzta burgonyával és szalonnával, végre kávé tejjel cukorral: estére: tejes kávé, vagy tejes tea, buza- v. rozskenyér. Az élelmezés tekintetében is határozottan javultak a viszonyok. Bizonyság erre az is, hogy manapság a süly (skorbut) igen ritkán fordul elő. Parkes, kiváló angol higienista, a süly elhárítására főképen friss zöldséget s gyümölcsöt kiván; ajánlatosnak tartja a citromnedvet s az ecetet is. Angol hajókon hosszu menetek alatt tényleg használják is a citromot. Az ivóviz beszerzése is nehéz kérdése a H.-nek. Legjobb természetesen a forrásviz, azonban kutviz, esetleg a ciszterna vize is használható. Fahordókban a viz, akár honnan szerezték légen is, rothadni szokott. Ha azonban felforralják s aztán lehütvén, ecettel vagy pálinkával látják el, élvezhetőbbé válik, ugyszintén akkor is, ha teának vagy kávénak főzik. Célszerübb a viz eltartására faedények helyett pléhből valókat használni. Gőzhajókon most rendszerint viz-desztilláló készülék is található, amely - beálló szükség esetén - hivatva van vizet szolgáltatni. A hajón naponkint s fejenkint legalább 2,5-3 liter vizről kell gondoskodni. A vizen kivül italul szóba jöhet a bor s a sör. Csakhogy a gyöngébb 8 % alkoholnál kevesebbet tartalmazó) borok ugyszintén a sörök a hajón hamarosan romlanak. Ecet s pálinka ki mértékben szintén iható, különösen vizhez keverve. A pálinkaivást azonban szigoruan korlátozni kell.
A H.-nek további sarkalatos követelménye, hogy a hajón, nevezetesen az utasok s a személyzet helyiségeiben a leggondosabb tisztaság uralkodjék. Bőséges vizzel való mosogatás helyett azonban célszerübb lesz a helyiségeknek kővel vagy homokkal s kevés vizzel való surolása, mert igy nem nedvesedik át annyira a hajó falazata. A hajófenék üregében viz szokott meggyülni, amely, miután beléje mindenféle hulladék, olaj s egyéb szenny jut, bomlásnak indul s rendkivüli büzt fejleszt. Dezinficiálására szublimát (Hg CL2) oldatot ajánlanak. Még helyesebb kiszivattyuzni s kiöblíteni, csakhogy ezt a műveletet el kell végezni, mielőtt a hajó valamely gyanus kikötőbe ér, mert különben fertőző csirákat is vehet föl s igy veszélyeztetheti a hajón levőket. Az árnyékszékek elrendezésében, tisztántartásában annak a szempontnak kell érvenyesülnie, hogy a hajóhelyiségek egyáltalán ne szennyeződjenek. Dezinficiálásukról (karbol-, szublimát-, mész- stb. oldattal) különösen kolerára v. tifuszra gyanus betegség setén szigoruan kell gondoskodni. Ügyelni kell arra, is hogy a hajónépesség ágynemüje, ruhája s egyéb holmija a napra kitétessék s kiporoltassék, még pedig hetenkint legalább kétszer. A ruhamosás, minthogy minden transzatlanti gőzösön mosókonyha, sőt párolt viz is áll rendelkezésre, könnyen eszközölhető. A test kellő ápolhatására kivánatos volna, hogy a személyszállító hajók egy kőfürdőt v. legalább megfelelő mosdóhelyiségeket. Hogy a hajón megbetegedettek kellő elhelyezésben s ápolásban részesüljenek, a kivándorlókat szállító hajók rendezzenek be. Kivánatos, hogy a hajó-kórház lehetőleg izolált, mindazáltal térfogat, szellőztetés, világosság, tisztaság tekintetében is megfelelő legyen. A betegek gyógyítását illetőleg az angol törvény (Passenger's Act) vitorláshajót 80 napi, gőzhajót pedig 45 napi járat s 200 főnyi létszám mellett okleveles orvos alkalmazására s megfelelő gyógyszertár berendezésére kötelez. Az orvost a kikötő hatóságának be kell jelenteni. Többé-kevésbé hasonló rendelkezések vannak érvényben más népek hajóira is. A hajó s a rajta levők egészségügyi viszonyainak a kikötő hatósága részéről teljesített ellenőrzést l. Quarantine s Veszteglő intézetek.
