Hajóbér
Hajóbér (nolo), a bérbe vett hajó után fizetendő bérösszeg. Irányadó a bérszerződés. Bizonyítására a bérszerződés v. a hajó-fuvarlevél (l.o.) szolgál. Meghatározó az egész hajó v. annak egy része után, egy egész utazásra v. meghatározott időre s másképen, ha a hajóbérlet hónapszámra szólt. Ellenkező kikötés hiányában a H. az elindulás napjától jár. Ha a bérlő egész hajót bérel, de egész hajórakományt nem ad, a hajóparancsnok a bérlő beleegyezése nélkül más árukat fel nem vehet; a hajórakomány kiegészítésére felvett áruk után járó bér a bérlő javára esik. A bérlő a szerződésben megállapított egész árumennyiség után fizeti a bért, akkor is, ha a kikötöttnél kevesebb árut fuvaroztat; ha a kikötöttnél nagyobb mennyiséget fuvaroztat; a többlet után a szerződésben megállapított ár szerint fizet bért. Ha a bérlő az elindulás előtt a szerződéstől áláll, kártérítés cimén a kötelezett egész H. felét tartozik megfizetni. Ez a kötelezettség megszünik, ha a hajóparancsnok kárt nem szenved, mert más oldalról elegendő hajórakományt kapott. A hajóparancsnok, aki hajóját a valódinál nagyobb tonnatartalmunak mondotta, kártérítéssel tartozik, de a valódi tonna-tartalomnak 1/40-ed részét meg nem haladó, vagy az akoló által kiállított bizonyítványnak megfelelő bemondás téves bemondásnak nem vétetik. árumennyiség szerinti bérlet esetében a bérlő a hajó elindulása előtt a bér felének lefizetése mellett áruit visszaveheti, de tartozik az összes be- és kirakodási költségeket s az okozott késedelem költségeit is viselni. Oly árukat, melyeket a bérlő neki nem jelentett, a hajóparancsnok kirakathat, v. azok után a helyi szokásnak megfelelő legmagasabb bért követelheti. A bérlő, aki áruit utazás közben veszi vissza, az egész bért megfizetni s teljes kártérítést adni tartozik, de ha a hajóparancsnok a hibás, az összes költségekért ő felel. Az utazásban a bérlő ténye által okozott késedelem költségei a bérlőt terhelik. Az oda- és visszautazásra szóló bérlet esetében a bérlő az egész bért tartozik megfizetni akkor is, ha a hajó üresen, vagy nem teljes rakománynyal tér vissza. A hajóparancsnok az általa okozott késedelemért szakértők által megállapítandó kártérítéssel tartozik. Ha a jókarban elindult hajónak iszkábálása válik utazás közben szükségessé, a bérlő várni, vagy az egész bért megfizetni tartozik. Ha az iszkábálás nem lehetséges, a hajóparancsnok más hajót állítani köteles; ha ezt nem teheti a bérlő, a bért csak a megtett utazás arányában viseli. ha a bérlő bebizonyítja, hogy a hajó elindulásakor az utazásra alkalmatlan állapotban volt, a hajóparancsnok a bért elveszti, s teljes kártérítéssel tartozik. A bér azok után az áruk után is jár, melyeket a hajóparancsnok utazás közben élelmiszerek bevásárlása, a hajó iszkábálása, v. más elkerülhetetlen szükségeltek fedezése céljából eladni kényszerült. Ha utazás közben a rendeltetési hely forgalmi tilalom alá esik, s a hajó visszatérni kénytelen, a bérlő csak az odautazás bérét viseli. Mentési célból tengerbe dobott áruk után a bért meg kell fizetni, ellenben nem jár bér az áruk után, melyek hajótörés, partravettetés folytán elvesztek, v. ellenség v. kalózok kezébe kerültek. Az áruk kiváltása v. megmentése esetében azonban a rablás v. a hajótörés szinhelyéig járó bért meg kell fizetni. Ha a cimzett az árukat elfogadni vonakodik, a hajóparancsnok az árukat a bér erejéig biróilag eladathatja, az árutöbbletet letéteményezheti. Bér cimén az árukat hajón vissza nem tarthatja, de azokat harmadik személy kezéhez letételét követelheti. Az áruknak kiszolgáltatása után is 15 napig a hajóparancsnoknak elsőbbsége van, amennyiben az áruk harmadik kézre át nem mentek. A bér és hajókár (avarie) követelés erejéig a hajóparancsnoknak feltétlen elsőbbsége van az árukon akkor is, ha bérlő v. az igénylő az áruk kiszolgáltatásából számított 15 nap alatt csődbe esnek. (V. ö. Code de comm. 286. s következő §-ait.)
