Haj
Haj (pili), rövidebb-hosszabb, vastagabb és vékonyabb fonalszerü képződmény, u. n. bőrfüggelék (l. Bőr), amely az emberi test egyes helyein és a legtöbb emlős állat nagy részén található és a test melegét tartja vissza, s egyuttal a bőrt megóvja a külbehatásoktól vagy pedig, mint p. az állatok tapintószőre, tapintókészülékekül is szolgál; végül az állat és ember szépségét is emeli. Az emberen csaknem az egész testen el van terjedve, de nagyon finom, sokszor láthatatlan pelyhecskék alakjában, mig a bőrmetszeten mikroszkóppal könnyen felismerhető; hiányzik azonban a tenyerén és talpon az ujjak izeinek belső és a harmadik ujjperecek külső felszinein és az ajkakon. Még az orrlyukak kezdetein és a fülben is megvan és bizonyos korban ezen említett nyilásokból pamutszerűen ki is lóghat. A hajat a fejen hajnak, az állon szakállnak, az orr alatt bajusznak, a pofán pofaszakállnak, a test többi részén szőrnek szokás nevezni. A fejtetőn 1 cm.-nyi területre közönségesen 171, az állra 23, a felkar elülső felületére, ahol nagyon kevés szőr szokott lenni, 8 szőrszálat, illetőleg hajat szoktak venni s e számítás utján a haj összes szálait 80000-re, a többi testrészen 20000-re vehetni, noha ezek a számok nagyon ingadozók, ha egyszer szőrtelen v. máskor Miss pastrana-szerü embereket veszünk vizsgálat alá. A haj súlya is különböző az egyének szerint; átlag a nő haja 250 grmmot nyom; de sokkal több is lehet annak a súlya. A barnákon és feketéken sürübb és vastagabb rendesen a hajzat, mint a szőkéken s a hajszálak is finomabbak ez utóbbiakon. Az arány e tekintetben a feketék, barnák és szőkéken 86:95:107. A haj a magzatban (embrio) már a 3. hónap végén kezd a bőrből képződni és pedig akként, hogy egyes helyeken az epidermisz a keletkező haj helyén dudorocskát képez, s egyuttal az epidermisz lefelé az irhába (corium) epitelcsapot ereszt be, amelyet hajcsirának nevezünk. Most a dudor csakhamar eltünik, mig a hajcsira hosszabb lesz, alsó végén bunkót kap s beléje a koriumból a hajszemölcs képződik ki és a kötőszöveti hajtüsző is megkészül körötte. Most a csira egy tengelyrészre és egy külső részre különül el s abból a hajszál maga, emebből pedig a hüvelye képződik ki. A kifejlődött emberben is e módon készül a haj a hajváltáskor. A hajváltás a szülés után tökéletes lesz, mig a felnőttön állandóan folytonos hajváltás van jelen; vagyis a haj kihull s helyette uj képződik bizonyos korig. A kihullást a hajpapilla (haj szemölcs) sorvadása vezeti be s helyét a hajhagyma elemei foglalják el. Ez által a hagyma teltgyökérré, hajbunkóvá lesz, mire az összes hajtüsző megrövidül. A most seprüszerüen felbomló, telt gyökéren a belső és külső gyökhüvely közös sejttömeggé, a hajcsira telepévé válnak, amelyből uj hajcsira fejlődik ki, a mélybe nyomulva. Most ez a csira éppen oly módon képződik ki hajjá, mint az embrionális (magzati) fejlődésnél fentebb említettük. Az ekként képződött uj haj a régi haj alatt és mellette felfelé tolul, mig a régi haj elsorvad és kihull. A fejhaj váltására, illetőleg kiképződésére több hónap (3-4) is kell, mig a pillaszőrökére 100-150 nap is szükséges.
Először képződnek ki a magzaton a szemöld és szempillák szőrei, azután későbben a fej hajzata s csak azután a test többi szőrei, sőt egyes testhelyeken, p. a szeméremtesten és a hónaljban a fanosodási (pubertas) szakban képződnek csak ki tökéletesen a szőrök. A magzati élet 24. hetén már kiállanak a bőrből a haj és szőrszálak, de csak finom u. n. gyapjuhajak ezek, amelyek nagyrészt kihullanak s helyettük azután ujak képződnek. A hajváltás (szőrváltás) sok állatban periodice történik, az emberen folytonosan észrevétlenül. Naponta 100-nál is több haj hull ki s a napi növésük 0,2-0,3 mmter tesz állítólag ki. Borotválás, nyirás sietteti a növésüket. A fejhaj állítólag 2-4 évig él, mig a pillaszőr 100-150 napig. Egy kitépett hajat beültethetünk más sebzett bőrhelyre s az ott tovább él, mint más talajba ültetett fa; vagy saját talaj - kivágott bőrdarab - is átültethető mástestrész bőrére. A haj fodrozatossága a haránt metszetének alakjától és a fajtától függ s csavarulata annál nagyobb, minél jobban elüt alakja a körtől. A haj szine a legkülönfélébb lehet az ezüst- v. hófehértől kezdve a legmélyebb barna- vagy kékfeketéig (hollófekete) és változik a korral; igy egészen világos hajzat későbben sötétebb, világosbarna sötétbarnává lesz. A haj szinét az állományban levő festék (pigment) és a velőjében levő levegő határozza meg. A szürkülő v. fehér hajban a hajállomány sejtjei közt is van levegő. Az őszülésnek két tényező az oka; ugyanis vagy nem képződik többé a hajban már festék, vagy a léggel telt üregecskék szaporodnak benne. A rögtönös őszülés oka ismeretlen, de szintén ilyen levegőüregek képződésével kapcsolatos.
A haj erőssége elég nagy: ugyanis az emberi hajszál csakis 180 grm-nyi megterheltetésre szakad el. A haj igen vizszivó (higroszkopikus). Nedves haj megnyulik, száraz megrövidül, azért is száraz, zsirtalan haj szokott nedvességmérőkben is alkalmaztatni, p. ilyen van a Saussur-féle hygrometerben (nedvességmérő) is. Száraz szőrök dörzsölésre villamosságot is fejlesztenek, sőt szikrák is pattanhatnak ki belőlük, mint a macska simogatásánál tapasztalhatni. H. a növényeken, l. Hajszálképletek.
