Haiti
Haiti vagy Hayti (Santo-Domingo). 1. Egyike a Nagy-Antilláknak, köztük a legmagasabb, az Atlanti-oceán és a karibi-tenger közt; Portoricótól a 120 km. széles Morza-szoros, Jamaikától és Kubától pedig a 180, illetőleg 90 km. széles paso de los Vientos választja el. Területe 77252 km2 . Partjai nagyon szakadozottak. Ny-nak Kuba felé kinyulik a S. Nicolas, Jamaika felé pedig a Tiburon nevü félsziget, amelyek közt a bejáratánál 150 kilométer széles öböl terül el. partjainak hossza 2900 kilométer. A legjelentékenyebb kikötők: Port-au-Prince, Santo-Domingo, Puerto Plata és Cap-Haitien; legjelentékenyebb hegyfokok: Engano, Beata, Tibruon, Dalmarie, Foux, S. Nicolas, a Cap Ysabela stb. A következő kisebb szigetek tartoznak hozzá: Saona, Beata, Alta Vela, la Vache, Cayemite, la Gonave és Tourrte. Bár a partok előtt zátonyok és korall-sziklák nem hiányzanak, mégis jobban hozzáférhetők, mint Kuba. A sziget É-i részén a Manzanillio-öbölnél kezdődve, mintegy 200 km.-nyi hosszuságban elhuzódik a Siera dee Monte Cristi, amelynek legmagasabb csúcsa a Loma Diego Campo (1220 m.). Ezen hegylánc D-i lábánál terül el a gazdag Vega Real (királyi völgy). Ezt D-en a sziget leghosszabb hegylánca határolja: ez 500 km. hosszu és 30-100 km. széles; a középső részében Cordillera de Cibaonak hivják; legnagyobb csúcsai a Monte entre los Rios (2440 m.). a Pico de Yaqui (2955 m.), a Loma Tina (3140 m.) és a Loma Rucillo, amely a legmagasabb, Gabb szerint 4155 m. Az említett két hegyláncon kivül, tőlük D-re, egymással csaknem egyközüen még két hegylánc vonul el. Az északibb 250 km. hosszu és a Loma Barrancában (2285 m.) éri el a legnagyobb magasságát. A déli parton végighuzódó hegység 400 km. hosszu és a Sierra de la Selleben (2715 m) éri el a legnagyobb magasságát. Sik földje a Vega Realon kivül kevés van; a Neyba-lapályon az Enriquillo és Fondo nevü tavak láthatók. Folyók és patakok minden irányban öntözik a szigetet. A legnagyobb a Guayayuco és Cantildas összefolyásából eredő Artibonite, továbbá a Yaqui, a Yuna, az Omaza és a Neyba. Az éghajlat olyan mint a többi Antillákon, csakhogy a magasabb helyeken hüvösebb; Port-au-Princeben a legnagyobb meleg 36,7 °, a legnagyobb hideg 14,9 °; az évi esőmennyiség ugyanott 1,55 m. Két száraz és két esős évszak van; az első esős évszak októbertől december végéig; a második pedig áprilistől junius közepéig tart; közbeesnek a száraz évszakok. A sárgaláz nem ritkán nagy pusztításokat visz véghez. A növényzet teljesen tropikus. Több ezer km2 -nyi területet értékes fákból álló erdők takarnak. Ragadozó állatok és mérges kigyók hiányzanak. Arany és egyéb ércek, valamint szén még most is találhatók a szigeten, mindamellett a bányászat jelentéktelen. A lakosság 9/10-e néger, 1/10-e mulatt. Az uralkodó nyelv Ny-on a francia, K-en a spanyol. jelenleg két köztársaság közt oszlik meg, ezek a Haiti és Santo-Domingo (l.o.).
Történelem. 1492 dec. 6. jutott el először Kolumbus H. szigetére, amelyet az indusok Quisqueyanak (a. m.a nagy föld) vagy H.-nak (a. m. magas, hegyes föld) neveztek, és itt alapította a Puerto Real (Caracoli-öböl) partján a Natividad nevü erősséget; ez azonban csak rövid ideig állott fenn, midőn Kolumbus másodszor másodszor érkezett meg a szigetre, a benszülöttektől feldulva találta. Ekkor H.-n, amelyet ő Hispanolának keresztelt, az Ysabela foknál másik erősséget épített, amellett Nueva Isabela néven 1496. a déli partra helyeztek át és ez képezi Santo-Domingónak alapját. A spanyolok kegyetlenségei folytán a benszülöttek, kiknek számát Kolumbus 900000-re becsülte. 1750. teljesen kipusztultak és négerekkel helyettesíttettek. 1632 körül a sziget Ny.-i részében franciák telepedtek le és azt elfoglalták; a K-i nagyobb rész spanyol kézen maradt. 1789., midőn a francia forradalom kitört, egyedül a francia birtokon 500000 fekete rabszolgával szemben 30-35000 fehérbőrü és 26-27000 mulatt volt. A forradalom kitörésének hirére először a mulattok, 1791. pedig a feketék is fegyvert fogtak szabadságukért. Az iszonyu kegyetlenséggel folytatott háboruban a fehérbőrüek vagy kipusztultak, vagy a szigeteket elhagyták. A baseli béke a spanyol részt is a franciáknak adta, akik Toussaint Louverture néger embert tették a sziget kormányzójává, de ez magát függetlenítette. A franciák hiába kisérlették a sziget visszafoglalását, mire az 1804 jan. 1. Gonaiveban tartott kongresszus kimondta H. függetlenségét. 1805. a franciák ujra elfoglalták a sziget egy részét, de 1808. az angolok és spanyolok elfoglalták Santo-Domingót, amelyet a bécsi kongresszus nekik meg is hagyott, mig a többi részeken megint a négerek maradtak az urak, akik 1822. a spanyol birtokokat is elfoglalták és akkor az egész sziget egy köztársaságot alkotott. Ez az állapot 1844-ig tartott, midőn a Santo-Domingo-köztársaság H.-tól végleg elszakadt. Ezóta mindkét köztársaságban a néger elnökök gyakran váltakoznak és leggyakrabban erőszakos módon.
2. H., a Ny-i néger-köztársaság az ugyanily nevü szigeten, 28676 km2 területtel, (1887) 960000 lak- A lakosság táplálékául szolgál a maniok, a banána, a batáta és néhány hüvelyes növény. Az egykori cukornádtermelés nagyon aláhanyatlott és ma már csak a belső szükséglet fedezésére szolgál. legfontosabb kiviteli cikk a kávé, amelyből átlag 32 millió kg. az évi termés és ebből 30 millió jut kivitelre, ezenkivül fontos termék a dohány (évi termés 1 millió kg.), az akazsu- és kampes-fa (ez utóbbiból 1888. a kivitel 103500 t.). A külföldi forgalomban 818929) a bevitel 4526620 piaszter (papirban), a kivitel pedig 3164961 piaszter (aranyban). A hajóforgalom (1892) 282 hajó 316911 t. tartalommal. Az 1867. megszabott alkotmány szerint a végrehajtó hatalmat a nép által 4 évre választott elnök gyakorolja 6 miniszter által. A törvényhozó hatalom a 3 évre választott alsóház és a 39 tagból álló szenátus kezébe van leéve. Közigazgatási szempontból 5 départementra (É-i, Ény-i, Artibonite, Ny-i és D-i) van fölosztva. A főváros Port-au-Prince (l.o.) Az 1892-93. budget szerint a kiadások összege 8498524, a bevételeké 7691530 piaszter. Az államadósság 1892. 16.993524 piaszter (1 =5 frank). A hadsereg összesen 6828 főből áll. Az államvallás a katolikus, de minden más vallás is szabadon gyakorolható. A népnevelés, bár az általános iskolakötelezettség törvényben ki van mondva, gyönge lábon áll.
