Hainaut
Hainaut (ejtsd: enó, lat. Hannonia, ném. Hennegau), 1. az Escaut felső medencéjét és a középső Maas vidékét magában foglaló egykori grófság, amely jelenleg részben Franciaországhoz (Nord département részei), részben Belgiumhoz tartozik. H. lakói a római hódítás korában a nerviek voltak. A rómaiaktól a frankok foglalták el és egy ideig Tournay volt a fővárosa. A VII. században kapta a Haine folyócskáról a H. nevet. A karolingi birodalom fölosztásakor Kopasz Károly birtokaihoz jutott. A IX: században (875) örökös grófsággá lett, első grófja Rénier volt. 1052., midőn IV. Rénier meghalt, leányának Richildének kezével együtt Flandria grófja nyerte el. Richilde azonban fiainak kiskorusága alatt oly zsarnoki módon kormányzott, hogy Flandriát magától egészen elidegenítette. Arnou, az idősebbik fia elnyerte Flandriát, Balduin, az ifjabbik fia pedig H.-t. V. Balduin 1191. házassága által e két grófságot ujra egesítette és azok egy uralom alatt maradtak 1279-ig. Ekkor IX. Balduin leányának, Margaretának halála évében a két grófság ujra külön vált. H. d'Avesnes Jánosnak jutott osztályrészül. 1356. azonban ismét a bajor IV. Lajos , a bajor ház tagja nyerte el. Ennek egyik utóda, Jakobea szenvedélyességével magától H. rendeit annyira elidegenítette, hogy 1433. kényszerült ez Jó Fülöp burgundi fejedelemnek átengedni. 1477. Burgundi Máriával való házassága folytán H.-t Miksa német császár és utána V. Károly és a spanyol királyok örökölték. V. Fülöp a pireneusi békében egy részét XIV. Lajos francia királynak volt kénytelen átengedni; több részei pedig a badeni béke (1714) értelmében a Habsburg-házra szállottak. 1793. az egész H. egyesíttetett Franciaországgal és Jémapes department-t alkotta. 1814- 1831-ig a Franciaországhoz tartozó rész kivételével a németalföldi királyságnak volt része, azóta pedig Belgium 9 tartományának egyike. V. ö. Delawarde, Hist. générale du H. (Mons 1718, 6 köt.). -
2. H., Belgium egyik tartománya a két Flandria, Namur, Brabant és Franciaország közt 3722 km2 területtel, (1891) 1058737, 1 km2 -re 283 lak. Nagyobb része az Escaut, csekély része a Maas és még kisebb része az Oise forrásvidéke, a Szajna vizmedencéjéhez tartozik. Az előbbi két folyóvidék vizválasztója Anderlues közelében 198 m., a Maas és Szajna környéke közt pedig Riezes közelében 342 m. magasságot ér el. Senneffetől É-ra egészen sik. Az egyik oldalánál határául szolgáló Ascautba torkollnak a Haine, Rhosne, a Dendre és a Senne. A Maasba folyik az Eau-Noire, Eau-Blanche és a Sambre. Az Oise H.-ban csak 17 km. hosszu. Legnagyobb kincse a tartománynak a szén; 3 nagy szénmedence van benne: a Borinage Mons és a francia határ közt, a Centre Monst-tól K-re és a charleroii, az előbbitől K-re. 1891. 107 szénbányát műveltek és 14 millió t.-nál többet termeltek, 177,47 millió frank értékben. A bányászat szolgáltat azonkivül épület- és kövező köveket, márványt és agyagot, összesen 18,4 millió frank értékben. A nagy széntelepek jelentékeny ipart, különösen vas- (közel 600 kohó) és üvegipart (41 gyár) is teremtettek; van azonkivül cukorgyártása, csipkekészítése és pamutszövése. A föld alkalmas azonkivül gabonatermesztésre is, de leginkább kereskedelmi növényeket (dohányt és cukornádat) termesztenek. A lakosság nagyobbára vallon. A tartomány 6 járásra (Ath, Tournai, Mons, Soignies, Thuin, és Scharleroi) oszlik; fővárosa: Mons. -
3. H., Francia-H., Franciaország egyik vidéke, amely 1789-ig Cambrésisvel együtt külön generálitást alkotott, Valenciennes fővárossal, 200000 h.-nyi területtel. Jelenleg Nord dápartement egyrészét alkotja.
