Hagyaték,
Hagyaték, az örökhagyó hátrahagyott vagyonának összessége; a meghaltnak vagyona mint jogi egész (hereditas, patrimonium v. bona, v. universum jus defuncti). A római jogban familia-nak is nevezik. Igy a XII táblás törvény azt, hogy a legközelebbi atyafi az örökös akként fejezi ki: Agnatus proximus familiam habeto. Az osztrák polgári tkv 531 §-ában a hagyaték fogalmát ennek megfelelően akként határozza meg, mint «valamely elhalt jogainak és kötelességeinek összeségét, amennyiben azok nem csupán személyes viszonyokon alapulnak». mert a személyes viszonyon alapuló jogok és kötelezettségek az illető személy halálával megszünnek. H.-nak tárgyát nem képezhetik. A H. tehát mindig valamely természeti személynek halálát tételezi fel, mert: viventis nulla successio. Az elhaltat örökhagyónak, azokat, akikre a H. egészben v. bizonyos hányad részben megy át, örökösöknek; azokat, kiknek a hagyatékban foglalt egyes dolog, v. általában a hagyatéknak nem az egészre vonatkozással meghatározott része, tehát p. egy meghatározott pénzösszeg jut osztályrészül, hagyományosoknak (legatarii), a nekik ilyen cimen jutott értéket hagyománynak (legatum) nevezzük. Hazai jogunk azelőtt örökösöknek és utódoknak (haeredes et posteritates) csak azokat tekintette, kiknek öröködési joga az örökhagyó intézkedésétől független, mig azokat, kik csak az ő intézkedése - p. végrendelet - alapján örököltek, engedményeseknek és hagyományosoknak (cessionarii et legatarii) nevezték. L. Hagyomány.
