Haberlandt,
Haberlandt, 1. Frigyes, gazdasági iró, szül. Pozsonyban 1826 febr. 21., megh. 1878 május 2-án. 1845-46. a pozsonyi jogakadémián tanult, 1847-1848-ban a magyar-óvári, akkoriban főhercegi gazdasági tanintézetnek volt tanítványa, 1851. ugyanezen tanintézetnek, mely 1850.-ben cs. kir. felsőbb gazdasági tanintézet elnevezés alatt államivá lett, tanársegédje és 1853. rendes tanára lett. A magyar-óvári intézet 1869. az alkotmányos magyar minisztérium kezelése alá jutván H. az akkori tanárok legnagyobb részének példáját követve, Ausztriába helyeztette át magát és Görzben az ő javaslatára 1869. alapított cs. kir. selyemhernyótenyésztési kisérleti állomás vezetője lett, honnét a bécsi cs. kir. Hochschule für Bodencultur nevü gazdasági főiskola rendes tanárául hivatott meg. Főbb művei: Compendium für den arithm. Unterricht an landw. Lehranstallten (Bécs 1858), Beiträge zur Frage über die Akklimatisation d. Pflanzen u. den Samenwechsel (u.o. 11864); Die seuchenartige Krankheit derSeidenraupe (u.o. 1866) c. munka uttörő volt a selyemhernyó betegségei ellen való közdelemben s az e részben elért siker H. nevéhez van füzve. Aufgaben und Hilfsmittel derSamenprüfungsanstalten zur Gewinnung verlässlicher Eier des Amulbeerspinners (u.o. 1869); Studien über die Körperchen der Cornalia (u.o. 1869); Der Seidenspinner des Maulbeerbaumes, seine Aufzucht und seine Krankheiten (u.o. 1871); Wissenschaftlich-praktische Untersuchungen auf dem Gebiete desPflanzenbaues (u.o. 1875-77, 2 köt.); Die Sojabohne (u.o. 1878); Der allgemeine landw. Pflanzenbau (1876).
2. H. Gottlieb, botanikus, az előbbinek fia, szül. Magyar-Óvárott 1854 nov. 28. Bécsben és Tübingában a botanikát tanulta, 1879. a bécsi egyetem magántanára, 1884. u. o. az egyetemen rendkivüli, 1888-ban rendes tanár s a botanikus kert igazgatója. H. a Schwendener-féle iránynak legkiválóbb embere, s a növények fiziologiai és biologiai ismeretén már eddig is sokat lenditett. Nevezetesebb munkái: Die Schutzeinrichtungen in der Entwicklung der Keimpflanze (Bécs 1877); Entwicklungsgeschichte des mechanischen Gewebesystems der Pflanze (Lipcse 1879); Vergleichende Anatomie des assimilatorischen Gewebesystems der Pflanzen (Pringsheim, Jahrbücher für wissenschaftliche Botanik, 13. kötet 1881); Die phísiologischen Leistungen der Pflanzengewebe (Schenk, Handbuch der Botanik-jában, 1. kötet, Boroszló 1882); Physiologische Pflanzen anatomie (Lipcse 1884); Beiträge zur Anatomie und Physiologie der Laubmoose (Pringsheim Jahrbücher, 17. köt., 1886); Über die Beziehungen zwischen Funktion und Lage des Zellkerns bei den Pfalnzen(Jena 1887); Das reizleitende Gewebesystem der Sinnpflanze (Lipcse 1890); Eine botanische Tropenreisc nach dem ino-dmalayschen Archipel (u.o. 1893).
3. H. Mihály (irói Schenk Henrik), nyelvész és etnográfus szül. Magyar-Óvárott 1860 szept. 29. Jelenleg a bécsi udvari muzeum másodőre. Művei: Indische Legenden (1885); Altindischer Geist (1887).
