Gvalior
Gvalior (Gwalior), 1. a mahrattok egyik hűbérállama Elő-Indiában, a közép-tartományokban. A főrésze a Malva-fensikon, kisebb részei elszórtan Bhopal, Indaur és egyéb brit ügynökségekben vannak. Összes területe 75227 km2 , lakóinak száma (1891) 3378774 akik közt a legtöbb a hindu, van azonkivül mohammedánus, dsain és 2-300 keresztény. Főfolyói a Csambal és a Szind. Főtermékek az indiai mák, továbbá a rizs és a pamut. -
2. G., az ugyanily nevü hűbérállam fővárosa, 105 km.-nyire Agrától, a Szavanrika és vasut mellett, (1891) 85040 lak. Két, egymástól 3 km.-nyire fekvő részből áll, a régi és uj városból. Amaz, amely meglehetősen aláhanyatlott, egy 100 m. magas szikla alján épült; e meredek bazaltszikla mintegy 2500 m. hosszu és 300 m. széles; rajta van az erősség és a XV. sz. végén a XVI. sz. elején, a hindu művészet virágzása korában épített igen érdekes palota, amelyhez más hasonló házak csatlakoznak és együttvéve India egyik legfestőibb háztömegét alkotják. Dsain, Vismu és Szivaita templomok egészítik ki ezt az architekturai-muzeumot. Magában a sziklában is üregek vannak kiásva, amelyeket különböző szobrok (egyik 17 m. magas) ékesítenek. Az uj város (G.-Laska) Mahdadsi Szindia mahratt generális táborából keletkezett és ez szolgál tulajdonképen a fejedelemnek székhelyéül; itt van a kereskedelemnek is a fészke.
