Guyon
Guyon (ejtsd: gijon ) Johanna Mária, Bouvier de la Motte, vallásos rajongó nő s az u. n. quietizmusnak (l.o.) Franciaországban egyik alapítója; szül. Montargisban 1648 ápr. 13., megh. Bloisban 1717 jun. 9. Már fiatal leánykorában nagy hajlama volt az áhítatoskodásra, a világ örömeiről való lemondásra, de atyja a gyakorlati élet számára akarta nevelni, 16 éves korában pedig kényszerítené, hogy férjhez menjen (de la Mottehoz). Öt gyermek anyjává lett, de már 28 éves korában özvegyen maradt s ez időtől fogva lelke vágyainak élhetett. Rokonérzelmü gyóntatójának, de la Combe barnabita szerzetesnek befolyása alá adva magát, beutazta Franciaországot és Svájc déli részét a quietimus terjesztése céljából, és szerte kegyes egyesületeket alapított. Tanításainak fő tartalma ez volt: az embernek az önszeretetet az isteni dolgokról való elmélkedés és a sziv imája által kell legyőzni, az embernek önmagára és akaratára nézve meg kell halni, hogy egyedül krisztus élhessen benne: az istent, tekintet nélkül a jutalomra vagy büntetésre, szeretnünk kell, amennyire ember szeretni képes; és még ha bizonyosan tudnók is, hogy isten bennünket örök kárhozatra vetend, akkor is legfőbb boldogságunk isten szeretése és imádása volna. Midőn de la Combe társaságában Párisba visszatért (1686), az udvar köréből is többen hiveivé v. legalább tisztelőivé lettek, többek közt Maintenon asszony és a nagy tudós s jeles szónok Fénelon püspök is; de akadt számos ellensége is, kivált a párisi papok között, kik hamis vádakat emeltek ellene, gyóntatójával való viszonyát - bár teljesen alaptalanul - gyanusították, vagy akik, mint p. a nagy befolyásu Bossuet, a quietizmust eretnekségnek, vagy legalább is ferde iránynak tekintették. Mindketten börtönbe vettettek (1688), de G. Maintenon pártfogása folytán szabadon bácsottatott, 1695 ujra egy időre a Bastillebe záratott. Közben ezen ügy, főként Bossuetnek Fénelon iránti gyülölete folytán, a pápa elé került, aki Bossuetnek adott igazat s Fénelonnak idevonatkozólag irt művét (Explication des maximes des saints sur la vie intérieure) kárhoztatta G. munkáit Poiret adta ki 1723-22.; önéletrajzát pedig Kölnben 1720. V. ö. Upham, Life religious opinions and experience of Madame G. (London 1870); Guerrier, Madame G. (Orleans 1881).
