Gallatin
Gallatin Albert, északamerikai államférfiu és iró, szül. Genfben 1761 jan. 29., megh. Astoriában, New-York mellett 1849 aug. 12. 1780. Amerikába ment s dicső részt vett a gyarmatok függetlenségi harcában, a háboru bevégzése után pedig Pennsylvaniában telepedett le. 1790. a törvényhozógyülés, 1795. pedig a kongresszus tagjává választatott s 1801-ig az akkor ellenzéki irányu köztársasági párt egyik legkiválóbb vezére volt. 1801. Jefferson elnök pénzügyminiszterré nevezte ki, 1813-tól fogva mint diplomata működött. 1813. irta alá Angliával a békét. 1816-1823-ig párisi követ volt, 1826. pedig rendkivüli követ Londonban. 1826 óta főképen a tudományoknak élt s Amerika régiségei és etnográfiájának felderítése körül nagy érdemeket szerzett. Főbb művei: Synopsis of the Indian tribes within the United States and in the British and Russian possessions in North America (Worcester 1836); Semi-civilized nations of Mexico, Yucatan and Central America (New-York 1845). Összes iratait kiadta Adams (Filadelfia 1879, 3 köt.). V. ö. Adams, Life of A. G. (Filadelfia 1879); Steveno, A. G. (Boston 1884).
