Gaj
Gaj Lajos, az ujabb horvát irodalom megalapítója, szül. Krapinában (Varadmegye) 1809 jul. 8., megh. Zágrábban 1872 ápr. 20. Jogi tanulmányait Pesten végezte, hol Kollár által inspirálva a latin beükkel iró déli szlávokat egy egyetemes irodalmi nyelv behozatala által uj szellemi életre akarta ébreszteni. E célra kiadta munkáját Kratka osnova hrvatsko-slavenskolga pravopisanja (A horvát-szláv helyesirás rövid tervezete. Buda 1830) és Zágrábban, hol tanulmányait folytatta, csakhamar sok elvtársa akadt. 1833. kiadott költeménye Jos Hrvatska nij' propala (Horvátország még nem ment tönkre) sokban emelte a nemzeti érzést a déli szlávoknál. Gajnak és társainak működése különösen Magyarország ellen irányult és 1835. alapított lapjainak (Novine hrvatske és Danica) is ilyen tendenciája volt. Ezen lapjai által elérte G. helyesirásának az összes róm. kat. délszlávok által való felvételét és ezeknek irodalmi egységét, amit az általa 1839-ben alapított nemzeti nyomda is nagyban előmozdított. A magyar országgyülésbe többször megválasztatván, hiába kisérlette meg a magyarokkal eszméit megértetni, épp oly kevéssé sikerült neki a gör. kel. délszlávokat a katolikusokkal egyesíteni. Az 1848-iki márciusi események után G. Bécsben kieszközölte, hogy a horvátok a bánt szabadon választhassák, és az általa összehivott nemzetgyülés Jelacic Józsefet választotta bánnak. A reakció visszatérte után kitünt, hogy ő ennek titkon szolgálatokat tett és ezáltal elvesztette minden további politikai befolyását.
