Gabonakereskedelem,

Teljes szövegű keresés

Gabonakereskedelem, általában a legnevezetesebb ága a kereskedelemnek, miután a legfontosabb élelmi cikket, a gabonát közvetíti a termelő és a fogyasztó között. A helyes G.-től függ egyrészt a lakosság élelmezése, másrészt a mezőgazdaság jövedelmezősége. A G. messze visszanyulik az ó-korba és Athén virágzása korában jelentékeny gabonabevitelre volt utalva, mit a Földközi-tenger távol vidékeiről fedezett és a bevitelt vámkedvezményekkel könnyebbítette, a kivitelt pedig megnehezítette, sőt be is tiltotta. Athén nyilvános gabonaraktárakat állított fel, hogy a bő termő évek feleslege szük évekre legyen beraktározható. A gabonakereskedők uzsoráskodó eljárása ellen már akkor is panaszkodtak. A G. kinövései ellen egészen az ujkorig látunk intézkedéseket, amennyiben helyhatósági, sőt törvényes módon is igyekeztek a gabonaárakat szabályozni. A G. azonban csak a legujabb időben érte el igazi fejlettségét, amikor a közlekedési eszközök tökéletessége lehetővé teszi, hogy a legmesszebb országok fölöslege más országok hiányának fedezésére fordíttassék. A gabona ma a kereskedelemben világcikk és a G. tőzsdeszerüen bonyolíttatik le. A tőzsdén a G. két részre oszlik, aszerint amint az eladott gabona azonnal átvehető, vagy pedig csak bizonyos idő mulva szállíttatik. Az első eset a kész áru- vagy effektiv üzlet, amely esetben a gabona minták szerint vásároltatik és a mintától csak csekély eltérés van megengedve, különben az adás-vétel érvénytelennek nyilvánítható. A második esetben, vagyis amikor a vásárolt gabona csak bizonyos határidő mulva szállítandó, nem szerepelhetnek a minták, mert oly szállítási időre is köthető üzlet, amikor már uj termésü gabonát kell szállítani. Ily esetben a tőzsdei szokásjog állapítja meg azokat, hogy a gabona mily minőségü legyen. A budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásai szerint szállítahtó gabonának egészséges, száraz, kereskedelmi szokás szerint rostált, utolsó aratásu termék tekintetik. Nem szállítható oly gabona, mely dohos haju, nem száraz, meleg, zsizsikes és nincs ugy rostálva, mint ezt a kereskedelmi szokás megkivánja, továbbá, mely a szemek száma szerint buzánál több mint 3-4%, rozsnál 5%, árpánál 3-4% keveréket (üszköt, bükkönyt, konkolyt és idegen magfélét) tartalmaz, végre oly áru, melyben 3%-on felül találtatik csirás szem. A tőzsdei szokások továbbá megállapítják a gabona minőségi sulyát (l. o.) is és a szállítható gabona legkisebb minőségi sulya buzánál hektoliterenkint 75 kilogramm, rozsnál 69,2, takarmányárpánál 60 és zabnál 38,5 kilogramm. Ha a szállított gabona nem felel meg a szállítási föltételeknek, akkor bizonyos határig a kicsiny értékmegtérítéssel egyenlíttetik ki, e határon tul visszautasítható. A szállítási üzlet óriási terjedelmet öltött és a legnevezetesebb gabonapiacok London, Liverpool, Páris, Marseille, Berlin, Hamburg, Szt. Pétervár, Odessa, Budapest, New-York, Chicago stb. A G. statisztikája szerint a föld nevezetesebb országainak gabona-kereskedelme évenkint körülbelül 43,000 millió kgr., miből mintegy 20,000 millió a bevitelre és 22,000 millió a kivitelre esik. Ennek a gabonaforgalomnak az értéke meghaladja a 31/3 milliard frot. Azok az országok, melyek rendszerint többet termelnek, mint amennyit fogyasztani tudnak, tehát amelyek rendszerint kivitelre termelnek, a következők: Oroszország (kiviteli fölöslege 8600 millió kg.), Amerika Egyesült-Államai (k. f. 3600 millió kg.), Kelet-India (k. f. 2170 millió kg.), Románia (k. f. 1600 millió kg.), Ausztria-Magyarország (k.f. 1200 millió kg.), Kanada (k. f. 300 millió kg.), Ausztrália (k. f. 340 millió kg.), Bulgária (k. f. 420 millió kg.), Argentinia (k. f. 350 millió kg.), továbbá kisebb menyisséggel Japán, Egyiptom, Algir, Chili, Szerbia, Urugay és az európai Törökország. Bevitelre szorulnak rendszerint a következő államok: Nagybritánnia és Irország (beviteli szükséglete 7400 millió kg.), Franciaország (b. sz. 3000 millió kg.), Németalföld (b. sz. 7000 millió kg.), Belgium (b. sz. 1000 millió kg.), Németország (b. sz. 1700 millió kg.), Oláhország (b. sz. 700 millió kg.), Svájc (b. sz. 450 millió kg.), továbbá Svédország, Dánia, Spanyolország, Norvégia, Finnország, Görögország, Portugália. A kivitelre termelő országok között helyt foglal Ausztria-Magyarország is, de voltaképen csakis Magyarországból jut kivitelre, mert Ausztria termése nem fedezi saját szükségletét sem.
Egyedül Magyarország forgalma gabonában és lisztben az 1893 jul. elsejétől 1894 jun. végéig terjedő esztendőben métermázsák szerint a következő volt:
Magyarország G.-éről képet nyujt a következő táblázat, mely a még mindig nagyon tekintélyes gabonakivitelt tünteti fel. Ugyanis volt Magyarország kivitele métermázsák szerint:

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT