Gabelsberger

Teljes szövegű keresés

Gabelsberger Xavér Ferenc, német gyorsiró, a róla nevezett gyorsirási rendszer feltalálója, szül Münchenben 1789 febr. 9., megh. u. o. 1849 jan. 4., hol iskoláit végezte. 1809. patvarista lett a kir. alapítványok igazgatóságánál. 1823. titkos belügyminiszteri irodatiszt, 1826. pedig a müncheni pénzügyminisztérium statisztikai osztályában mint miniszteri titkár működött. 1809 óta szabad idejében a grafikus jegyek irását tanulmányozta s ennek eredményeként 1817. jött a gyorsirás gondolatára. 1829. a bajor kormány megbizásából megkezdette az első nyilvános gyorsirási tanfolyamot. Uttörő munkáját 1834. tette közzé Anleitung zur deutschen Redezeichenkunst oder Stenographie cimmel (a második kiadás átdolgozva halála után 1850. jelent meg). Ezeken kivül megjelent G.-től Gyorsirási olvasókönyv (München 1830) és különösen parlamenti használatra egy tankönyv: Neue Vervollkommnungen in der deutschen Redezeichenkunst (u. o. 1843., 2. kiad., 1849). A legnagyobb rövidítések elérésére törekedett akként, hogy rendszerébe tisztán irásjegyeket vett fel, ellentétben legtöbb angol és francia gyorsirási rendszert készítő elődjének felfogásával. A G.-féle gyorsirás Münchenből kiindulva legelőbb Bajor-, majd Szászországban terjedt el, azután Ausztriában, aztán hazánkba, hol 1863. ültette át magyar nyelvre Markovits Iván (l. o.). Itt említjük fel, hogy G. rendszerét 1841. magyar nyelvre is át akarta ültetni, azonban ezen szándékáról csak Hajnik Károly (l. o.) ismert magyar gyorsiróhoz intézett leveléből értesülünk.
A legujabb kimutatások szerint G. rendszerére alakult eddig 753 egyesület 20,899 taggal. Tanítják összesen 669 tanintézetben 30,298 hallgatónak. E számsorozatból Magyarországra esik 17 egyesület 704 taggal, 147 tanfolyammal és 2328 tanulóval. Mindezeken kivül a Gabelsberger-Markovits rendszert gyakorlatilag alkalmazzák a magyar parlamentben is Stolze (l. o.) rendszere mellett. Gabelsberger szobrát nagy ünnepélyek között 1890 aug. havában leplezték le Münchenben.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT