Eberlein,
Eberlein, 1. Gusztáv, német szobrász, szül. 1847 jul. 14. Előbb aranyműves meg ötvös volt, 1866 óta pedig a szobrászatra adta magát. Begasnak egyik legjelesebb tanítványa. Művei: több tudósnak a kieli egyetem számára alkotott szobra, a berlini kultuszminisztérium épületén elhelyezett fríz; a: Der Genius Deutschlands c. kolosszális dombormű, azonfölül egy Psziché, Vénus Ámor-szobor, az 1866. alkotott Dornauszieher (a berl. nemzeti Gallériában). Legujabb alkotásai: Der Friede sichert die Kraft des Landes, kolosszális méretü szobor (1893), továbbá I. Vilmos és III. Frigyes császár szobrai (Elberfelden, 1893 okt.). Jelenleg a Rhrfeld város által megrendelt I. Vilmos és III. Frigyes szobrokon dolgozik. Az Aus eines Bildners Seelenleben c. munkának is ő a szerzője.
2. E. György, német építő és építészeti festő, szül. Lindenben (Heilbronn mellett) 1819 ápr. 13., megh. Nürnbergben 1884 jul. 8. A nürnbergi politechnikai iskolában és főkép Heideloff vezetése alatt tanult; mesterének több építmény (a stuttgarti főtemplom, a Koburgok várai, a Württembergben levő Lichtenstein-kastély, stb. kidiszítésében segédkezett. Aztán 10 éven át a württembergi régiségtani egyesületben működött, az építéstan tanára lett a nürnbergi műipariskolában, közreműködött a Hohenzollerek várának ujjáépítésében, restaurálta az erfurti dómot, az aschaffenburgi főtemplom keresztjáratát, valamint a regensburgi St.-Emmeran román templomot s 1876 óta vezette a Münchenben levő második protestáns templom építését.
