Duveyrier
Duveyrier (ejtsd: düverjé), 1. (Mélesville) Anna Honoré József, franc drámairó, szül. Párisban 1787 nov. 13., megh. u. o. 1865 nov. 13. Több mint 300 szindarabot irt, leginkább Brazier, Bayard s Scribe társaságában. Legjobban sikerült neki a vaudeville. Már 1811 sikert aratott L'oncle rival c. darabjával. Darabjai közül felemlítendők még: Frontin mari-garçon (1821); Valérie (1823); L'ambassadeur (1826); La chatte métamorphosée en femme (1827); Zoë (1830); Le lac des fées (1839) stb.
2. D. Henrik, afrikai utazó, D. Károly fia, szül. Párisban 1840 febr. 28., megh. 1892 ápr. 25. 1859 óta több utazást tett Algériában, Tunisban és Tripolisban, főképen a Szahara felé eső részükön. Megfigyeléseit az Exploration du Sahara (1. köt. Les Touaregs du Nord (Páris 1864) közli. Számos kisebb dolgozata jelent meg az Annales des voyageurs és Revue algérienne et colonial c. folyóiratokban. 1878. átvette Vivien de Saint Martintól a L'année géographique szerkesztését, akivel együtt készítette a Dictionnair de géographie universellett. 1881. jelent meg tőle: La Tunisie.
3. D. Károly, francia iró, szül. Párisban 1803 ápr. 12., megh. u. o. 1866 nov. 10. Jogot tanult és ügyvéd lett. 1828 irta Essai sur le corps électoral selon la charte c. munkáját. A Saint-Simonismus pártolója volt. A nők helyzetéről a Globe-ba irt cikke miatt egy évi börtönre itélték, e miatt a drámairásra adta magát. Munkái: La Marquise de Senetere (1837, Méletvillel együtt); Faute de s'entendre (1838); Le comité de bienfaisance (1839, De Waillyval együtt), Oxatr ou le mari, qui trompe sa femme (1842, Scribebel együtt); Clifferd le voleur (1835); Le toréador (1845); Ledy Seymour stb. 1848. Enfantinnal együtt Le Credit c. sainsimonista lapot alapított; 1855. Néceissité d'un congrés pour pacifier l'Europe s 1857. Pourquoi des propriétaires á Paris? c. munkáit adta ki; 1864. jelent meg tőle L'avenir et les Bonaparte, 1865. La civilisation et la democratie française munkák jelentek meg tőle.
