Durham
Durham 1. János György Lambton, gróf, angol államférfiu, sarjadéka a D. grófság ősrégi Lambton nemzetségének, szül. 1702. ápr. 12., meghalt Wight szigetén, Cowosben, 1840 junius 18. Etonban és Cambridgeben tanult s bejutván az alsóházba (1813), szónoki tehetsége által nemsokára ismeretessé tette nevét. 1821 ápril 17. nevezetes reformtervvel lépett föl, amidőn a szavazási jog kiterjesztését és a három éves parlamenti ülésszak behozatalát sürgette. A Goderich-féle kabinet feloszlatásakor (1828) báróvá és a felsőház tagjává nevezték ki; a Wellington-Peel-féle tory minisztérium bukása után pedig (1830) mint titkos pecsétőr, apósának, Grey grófnak kabinetjébe lépett. Nagy része volt az 1831. és 1832-ki refombill keresztülvitelében; de midőn látta, hogy Grey a toryk felé kezd hajlani, kivált a miniszteriumból (1833), mely alkalommal a királyné Lambton viscountjává és D. grófjává tette. A következő éveket Párisban és Pétervárott töltötte a diplomáciai pályán, miglen 1838., a kanadai zavargások idejében az összes északamerikai brit gyarmatok főkormányzójává, altengernagygyá és majdnem diktátori hatalommal fölruházott főkapitánynyá nevezték ki. Erélyes és célszerü intézkedéseivel sikerült Kanadát lecsillapítania és a békt megint helyreállítania. A lázadók főbb cinkosait, egyetértésben a kanadaiakból alakított tanácscsal, Bermuda szigetére számüzte. Emiatt azonban a tory párt hevesen megtámadta, Brougham lord pedig, D. személyes ellensége, 1838 aug. 7. javaslatot terjesztett a felsőház elé, melyet a többség elfogadott és melynek alapján azután a gyönge minisztérium D. intézkedését hatályon kivül helyezte. D. erre rögtön lemondott állásáról s 1838 nov. 30. visszatért Angolországba. Kanada lakói Brougham képét elégették, s számtalan feliratban őszinte sajnálatukat fejezték ki D. távozása fölött. D. maga pedig eljárásának védelmére emlékiratot szerkesztett, melyben gyarmatpolitikáját is kifejté. Halála után a kormány az által ajánlott reformot nemcsak Kanadában, hanem ugyszólván az összes brit gyarmatokban életbe léptette.
2. D. József, angol szobrász, szül. Londonban 1821., megh. u. o. 1877., Francis John és Bailey tanítványa, Lind Jenny mellszobrával 1848. óriási sikert aratott. Még sikerültebb Viktória királynő mellszobra (1856; Mansion-House). Emlékszobrai: Palmerstoné a Guildhall-ban, Milton, Bentham, Newton és Harvey-é a londoni egyetem oszlopcsarnokában, Albert hercegé, a londoni füvészkertben. Kitünő a klasszikus tárgyu Hermioné és Alastor (Mansion-House).
