Dráva,

Teljes szövegű keresés

Dráva, a Duna egyik legjelentékenyebb jobboldali mellékfolyója, Tirolban a Rohrwald hegy alatt 1670 m. magasságban ered s K-i irányban a Keleti-Alpok egyik jelentékeny hosszvölgyét öntözi. Innichennél völgykatlant képez, azután hosszu völgyszorost alkot s Linznél egy másik völgyszorosba lép. Tirolból Karinthiába lép, eleintén K-felé folyik, majd É-ra s ismét DK-re fordul; Villachon alul a karintiai lapályra lép ki, a stajer határon áttöri az őshegységet s a Posruck és Bacher hegység közt elhaladva, a pettaui síkságra ér. A magyar határt Szauricsnál éri el s innen Magyarország és Horvát-Szlavonország közt határt képezve, DK-i irányban lassu és tekergős folyással a Duna felé tart, melyet Eugerfalun alul (Drávafok, l. o.) elér. A D. egész hossza forrásától torkolatáig 668 km., miből magyar területre 357 km. esik; forrásának a torkolattól való egyenes távolsága 501 km. Esése legfelső részében Linzig 1 km.-re 1,2 m., Karinthiában is még 1 m., alább jóval csekélyebb s magyarországi részében kilométerenkint csak 0,35 m. Tengerfeletti magassága forrásánál 1670 m., Innichennél 1104, Villachnál már csak 468. Marburgnál 269, Friedaunál (a magyar határ közelében) 224, torkolatánál 75 m. Eszéken alul 325 m. széles és 61/2 m. mély. Villachtól kezdve (610 km-nyi hosszban) tutajozható, de gőzhajókkal csak Barcson aluli szakasza (155 km.), evezős hajókkal pedig Légrádtól kezdve (249 km.) járható. Vizkörnyéke 47 191 km2, miből magyar területre 5755 km2 esik. Legjelentékenyebb mellékfolyói a bal oldalról: az Isel (Linznél), Möll (Möllbrucknál), Lieser (Spittalnál), Gurk (Steinnél), Lavant (Lavamündnél), Mura Légrádnál, Rinya (Babócsnál); a jobb oldalról a Gail (Mariagailnál) Drann (Pettaunál), Plitvica (Sztrnya mellett), Bednya (Légrádon felül), és Bisztra (Babócsánál) Karasica (Eszéken alul). A D. továbbá magába veszi a Millstadti, Ossiachi, Wörthi tó, a Weissensee és Fackersee lefolyásait.
A D. magyarországi alsó, alacsony partu szakaszát terjedelmes mocsarak szegélyezik, melyeknek kiszárítása folyamatban van. A Kalogyvár és Palocsa mocsarak még a század elején 10 636 ha. területet foglaltak el, azóta nagy részüket kiszárították. E mocsarak lecsapolását már Probus császár kisérlette meg; 1754-79 közt Mária Terézia is tervezgette, de eredmény nélkül. Adamovics Kapisztrán, Verőce alispánja e területből lecsapolás által 1853-ig 3594 ha.-t tett termővé s ma e vidék nagy része már száraz. A kanizsai mocsarat Batthány Lajos száríttatta ki Wieser magyar mérnök által. 1883 óta a hajózás szempontjából 1 057 000 frtra előirányzott mederrendezési munkálatok folynak Barcstól a D. torkolatáig, mely munkálatok azonban még kiegészítést igényelnek. A védőtöltések hossza most 237,8 km.; a D.-nak Zákonyon aluli része (228 kilom.) az eszéki folyammérnökség felügyelete alatt áll. A D.-ban az aranymosást őrzik. A gőzhajózást egy vállalat tartja fönn, melynek öt gőzöse s 38 uszályhajója van.
A D.-t már Strabo és Ptolemaeus említi; nevét a keltáktól kapta, kik K. e. 350-336. Pannoniát elfoglalták és kiktől nevét a görögök és rómaiak elfogadták. Kulturális jelentősége némely leletekből kitünik; ilyen az eszéki gyöngyszemlélet, a Virjén talált római érmek, és mindenek felett a zákányi pogány vár Somogyvármegyében. A római hadiut a D. völgyének jobb oldalán Tentiburgiumtól (Dálja) Aquaviva (Varasd) felé huzódott.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages