Dardanella-egyezség
Dardanella-egyezség, l. Dardanellák.
Dardanellák v. Hellespontus (l. a mellékelt térképet),
DARDANELLÁK
){kind=small}
a Márvány- és Egei-tengert összekötő tengerszoros; hossza 70 km.; szélessége 1800 és 7000 m. közt váltakozik. A Márvány-tenger felőli bejáratánál, az európai parton fekszik Gallipoli (az ó-korban Kalliupolisz, jelentékeny kereskedelemmel. Tőle északra, a Szaroszi-öböltől a Márvány-tengerig a Bulair (görögül: Plagiari) nevü sáncok húzódnak el, amelyeknek célja, hogy az ellenséges csapatok partraszállását megakadályozzák. Gallipolival szemben, az ázsiai parton áll Lapsaki (a régiek Lmpsakosa, ahol Aphrodite Priapost szülte) és Csardak falu. Innen tul a D. keskenyebbé lesz; mindkét oldalon termékeny vidék terül el. Kasziler-Iszkelesszi és Ülger-Iszkelesszi kastélyok előtt torkollik az európai parton a Kara-Ovasszi, a régieknek az atheniek vereségéről ismeretes Aigoszpotamosza. Ezután következik az európai oldalon a kis Akbasi-liman, ahol Szesztosz állott; vele szemben kinyulik a Nagara földnyelv; itt van a szoros legkeskenyebb része, a régiek Heptastadionja. Nagara azon hely, ahol Abydosz állott. Abydosz és Sesztosz közt verette Xerxes a hidat, melyen seregeit a görögök ellen vezette. Abydoszból Szesztoszba uszott át minden éjjel Leander Herohoz, mig sirját a hullámokban nem lelte; ugyanitt uszott keresztül a tengerszoroson Byron is. Nem messze a Nagara-fokon épült Nagara-erődtől vannak a Dardanella-várak; és pedig az európai parton, egy hegyfokon, amelyet a régiek Kynosszema-nak neveztek, áll Kilid-ül-Bahr (a. m. a tenger kulcsa), egy régi torony ujabbkori erődítményekkel, az ázsiai parton pedig Szultanije-Kalesszi v. Bogasz-Hisszar, hatalmas erőd, modern ágyu-ütegekkel. Mellette van Csanak-Kalesszi (l. o.). Ezen városnál érezhető legerősebben a viz azon áramlata, az Egei-tenger felé, amelylyel az É-nak haladó vitorlás hajóknak erősen kell küzdeniök. Innen tul az európai partok, puszták is kietlenek, mig az ázsiai partokon a termékeny síkságok, erdős halmok és csinos falvak kedves képet nyujtanak. A Dardanellák lassan kiszélesedik; ahol az Egei-tenger kezdődik, a Mandere (Szkamander) folyó torkolatától balra van Kum-Kale (a. m. homok-erőd). A Top-Tasi és Szigeion fokok közti síkságon volt állítólag a görög hajóhad horgonyzó helye a trójai háboru tartama alatt. A Kum-Kale erőddel szemben, a trák Kerszonezus legvégső csucsán emelkedik Szedd-ül-bahr-Kalesszi(a. m. erősség a tenger gátján), világító toronynyal. Nem messze tőle látható egy tumulusz az ugynevezett Proteszilaosz-sir (Proteszilaosz volt az első görög hős, aki a trójai háboruban a hajókról a partra ugrott, de csakhamar a trójaiak fegyvereitől elvérzett).A Dardanellákról elnevezett egyezség (1841 jun. 13.), amelyet az öt nagy hatalom a török portával kötött és az 1856-ki párisi béke lényegében megerősített, azt állapítja meg, hogy nem török hadihajónak azon a szoroson a porta engedélye nélkül nem szabad átkelnie. Ámbár az 1871-ki londoni egyezség és az 1878-ki berlini béke az előbb említett egyezséget jóváhagyták, a Dardanella-kérdés 1891. ujra aktuálissá lett, midőn a török hatóságok az orosz hajókat, akik katonákat szállítottak, a szoroson nem akarták átengedni. Hosszabb alkudozások után Török- és Oroszország végül abban egyeztek meg, hogy Oroszország ugynevezett önkénytes flottájának hajói, ha kereskedelmi zászlót tüznek ki, szabadon átkelhetnek, de ha katonákat vagy fegyenceket szállítanak, erről jelentést kell tenniök.
