Darboy
Darboy (ejtsd: darboa) György, párisi érsek, született Fayl-Billotban (Haut-Marne) 1813 jan. 16., a communisták agyonlőtték 1871 máj. 24. 13 éves korában a langresi szemináriumba lépett, tiz évvel később, 1836. pappá szenteltetett s St-Dizierben mint segédlelkész nyert alkalmazást. 1840. püspöke a langresi papnevelő intézet tanárává nevezte ki; ez állásában 5 évet töltött. 1845. az intézet szerzetesekre lett bízva; Darboy most Párisba ment, hogy teljesen a tudományoknak éljen. Még ez évben kiadta areopági Dénes iratainak francia fordítását. 1846. a College Henri IV. alamizsnása és tiszteletbeli kanonok lett. 1854. a párisi érseket Rómába kisérte; 1855. cimzetes érseki vikárius, 1859. nancy-i püspök lett; püspöki székét azonban már 1863. a párisi érseki székkel cserélte föl. Hitéért való lángoló lelkesedés, fáradalmat nem ismerő tevékenység, önzetlen szeretet embertársai iránt jellemezték őt mindezen állásokban. A császár is elhalmozta kegyeivel: 1864. főalamizsnássá és szenátorrá, 1866. a közoktatásügyi tanács tagjává nevezte ki. Résztvett a vatikáni zsinaton, melyen az infallibilitás kimondását ellenezte ugyan, de a dogma kihirdetése után az egyház határozata előtt alázatos hittel meghajolt. Az 1870. háboru alatt nem távozott Párisból, hanem mint igazi főpap, a betegek, sebesültek vigasztalásával s gyámolításával foglalkozott. Az 1871 márc. 18. kezdődött Commune uralma alatt is Párisban maradt. Ápril 4. elfogták s előbb a Conciergerieben, majd a Mazas-börtöben tartották mint a Commune kezesét. A fogságban a legnagyobb méltatlanságoknak, durvaságoknak, nélkülözéseknek volt kitéve. Tisztelői többször kisérletet tettek, hogy a szeretett főpapot megszabadítsák, de a nagylelkü érsek a tervezett szökési kisérleteket visszautasította, május 24. este pedig a Commune rendeletére D.-t és 5 fogolytársát (Bonjeau, Deguerry, Allard, Clerc és Ducoudray) a La Rochette börtön udvarán agyonlőtték. Munkái: Les femmes de la Bible. Les saintes femmes. La vie de Saint. Thomas Becket. Oeuvres pastorales. - V. ö. Historie de la vie et des oeuvres de Mgr. Darboy archeveque de Paris. Par Mgr. J. A. Foulon, archeveque de Lyon (1889 Paris); Karácson Imre dr., Darboy érsek végnapjai (Kath. Szemle, 1890 IV. füzet).
