Daratisztitó gépek
Daratisztitó gépek (l. a mellékelt képet).
){kind=small}
Daratisztitó gépek.
A darának fajsuly szerint való osztályozására vagy mint a molnár nevezi, a darának tisztítására szolgáló gépek. A D. az osztályozást fuvó vagy szivó hatásu légárammal eszközlik. Az ujabb gépek szivóhatásuak. A D. szerkezete és berendezése nagyon sokféle ugyan, de működési elvük a következő: Megfelelő - t. i. a daraszemcsék minőségéhez mért - erősségü légáram megcsapja a lefelé hulló darát s az egyes szemcséket esési irányuktól eltéríti. A nagyobb fajsulyu szemcsék eltérítése csekélyebb, a kisebb fajsulyuaké nagyobb, a felaprítási műveletek alatt levált, a daraszemcsékkel egyenlő nagyságu s azokkal összekeverődött korpaszilánkok fajsulya pedig a legkisebb lévén, azoknak eltérítése a legnagyobb. Ezeket az elkülönített korpaszilánkokat a molnár szállókorpának nevezi. A szállókorpa adja a kereskedelmi finom korpát. A D. a nem tisztított darából különböző min. darát, felemást (Überschlag) és szállókorpát választanak szét. A felemást kellő mennyiségben összegyüjtve tovább tisztítják. Az ekként eszközölt fajsulyszerinti különválasztás azonban csak akkor megfelelő, ha a légáram a gépben lehetőleg egyenlő méretü szemcsékre, tehát egyenlő nagyságu felületekre talál. Azért nagyon fontos a daratisztítás előtti szitálás, vagyis a darának méretszerinti osztályozása. Mentül tökéletesebb az utóbbi, annál tökéletesebb leend a tisztítás. Az 1. ábra fuvó D.-t mutat, melynek belső szerkezete azonos az u. n. bécsvidéki D. szerkezetével. Fuvó D.-t már a huszas években a bécsvidéki malmokban használtak; manapság azonban minálunk ily gépet csak félműőrlést üző kisebb vidéki molnárok használnak. A tisztítandó darát felöntik az A garatba, melyből azt a B felhordó (Elevator) a C rázó síkszitára emeli. Ez utóbbi ab sürübb és bc ritkább szitaszövettel van bevonva. Az ab szöveten keresztül esik az apróbb szemü dara, s a D garaton át a tisztítógép jobboldali szekrényébe jut. A bc ritkább szöveten keresztül esik a nagyobbszemü dara s E garatból a baloldali szekrénybe ömlik, mig a még nagyobb szemü darafélék a szita végéről F csőbe rázódnak, amely azokat egy más D. felhordójának garatjába v. pedig a cső alatti molnárvederbe juttatja. A jobboldali szekrényrészben az apróbb szemü darát gyengébb, a baloldali részben a nagyobb szemü darát erősebb széllel kell tisztítani. A légáramot V szelelő (Ventilator) H fuvócsővel d1 és d2 nyilásokon át fujja a szekrény felső és alsó fiókjának I., II., illetőleg III., IV. garatszerü osztályaiba. Amint a dara a felöntő garat fenéknyilásából az I. osztályba ömlik, megcsapja a szél, mely a könnyebb részeket átcsapja a II. osztályba, a szállókorpát pedig a szekrényből a K felé fujja. A dara az I. osztály fenéknyilásán ömlik le a III. osztályba, a felemás pedig a II. osztályból az alsó IV. osztályba. Ezen alsó fiókban a szél a darát és a felemást másodszor éri s az előbb említett műveletet ismétli, mig végre a tisztított dara L-nél, s a felemás M-nél ömlik ki a szekrény alá helyezett molnárvedrekbe. A légáram erősségének szabályozása a d1 és d2 fuvónyilások mögötti tolókákkal eszközölhető. A gép hatása továbbá az egyes osztályok közötti r csuklós gátokkal szabályozható. Ha ezeket a gátlókat ferdébben állítjuk, a felemás több, ellenben függélyesebb állás mellett a felemás kevesebb. A gépből kiömlő dara azonban még korántsem elég tiszta s azért azt még ujból meg kell tisztítani a gépben. Még tisztátalanabb ennél a felemás, s azt még többször ismétlődve kell tisztítani, miáltal belőle kisebb fajsulyu, tehát csekélyebb minőségü daraféléket nyerünk. Vannak 3-6 fiókos ily gépek is, amelyekben a szél a darát 3-6-szor megcsapja, s így tökéletesebben tisztít. Végre vannak háromszekrényrészü gépek, melyekben héromféle méretü darát tisztítanak. Ez utóbbiaknál a rázószita háromféle szitaszövettel van bevonva.A 2. ábra szabadalmazott Wörner-féle D.-t mutat két rázószitával. A gép szivóhatásu s oldalszéllel működik. A szivó légáram előnye az, hogy folytonosabb, nem oly lökésszerü, s érzékenyebben szabályozható. B-nél ömlik a felső C1 rázószitára a tisztítandó dara. A legapróbb szemcsék a szita sürü szövetén keresztül esve, a szitavászon fenekén előre rázódnak s F csövön át kiömlenek; mig a szitaszöveten keresztül nem eső nagyobb szemcsék a szita jobboldali végén levő keresztátömlési szerkezet közvetítése folytán a fenéknyilásokon át, az alantas C2 rázószitára jutnak, mely hosszában egymás mellé folytatólagosan illesztett négyféle, jobbról balfelé ritkuló szitaszövettel van bevonva. Ezáltal a dara méret szerint négyfélére osztályozva hull alá a D. a, b, c és d garatjaiba, mig a szitaszöveteken keresztül nem hulló legnagyobb szemcséket az u. n. átmenetel (Übergang), az f cső elvezeti. A gépnek van egy jobb- és egy balszekrénye, melyeknek mindegyike középen függélyes fallal két részre lévén osztva, a tisztítandó négyféle darának megfelelőleg négy szekrényrészt szolgáltat. A légáramot V szelelő az 1, 2, 3, gátló garatkák közötti oldalnyilásokon keresztül a szekrényrészek felső részeibe g-nél torkolódó D csővel a szélházba szivja. A dara a gátlógaratkákban fokról-fokra hull alá, s eközben a légáram négyszer megcsapja. A könnyebb részeket átcsapja a gátló felső élein, a szállókorpa pedig a szélházba szivódik, mely azt N csővel a korpakamrába fujja. L-nél ömlik ki a tisztított dara, M-nél pedig a felemás. A légáram erősségének szabályozására szolgálnak a g tolókák, amelyeket kivül i kézikerekekkel lehet kezelni.A 3. ábra Haggenmacher K.-féle szabad. D.-t mutat, mely szintén szivó, de kigyódzó alszéllel működik. A gép berendezése az előbbenitől csak a szekrényrészek belső szerkezetében különbözik. A V szelelő a légáramot az l-lel jelölt nyilak irányában alulról szivja. A szekrényrészek gátlógaratkáinak elrendezését és szerkezetét nagyobb méretben rajzolva a 4. ábrabeli részletrajz mutatja, melyben az alulról fölfelé kigyódzó szél nyilakkal, a darahullás pontokkal van jelezve. A darahullást a molnár a szekrény oldalain levő kis figyelőablakokon szemlélheti s megfigyelései szerint esetleg a gép működését szabályozhatja. L-nél ömlenek ki a nagyobb-, M-nél a kisebb fajsulyu darák, P-nél pedig a felemás. A szállókorpát a szelelő N csövön a korpakamrába fujja. A gép tehát kétféle minőségü (kétféle fajsulyu) darát és felemást szolgáltat. A légáram erősségét g tolókákkal lehet szabályozni. A 4. ábrabeli részletrajzon látható n gátlók feljebb-lejjebb állíthatók, miáltal a felemás mennyiségét változtatni s így részben a tisztított darák és a kiömlő felemás viszonylagos mennyiségét szabályozni lehet. A k csapóajtócskák csak akkor eresztik a felemást a következő osztályba, midőn az előttük annyira felszaporodott, hogy sulya okozta nyomásával azokat kinyitja.Haggenmacher K. szabad. ötosztályos D. (l. az 5. ábrát), oly nagyobb malmokban található, melyekben több gép s az azokhoz tartozó rázósziták működésükben szerves egésszé vannak összekötve. A gép belső berendezése épp olyan, mint a fentebbi Haggenmacher-féle gépé, csakhogy a szekrény egyrészü, melynek azonban kettő helyett öt osztálya van. A gép tehát ugyancsak egyféle méretü darát tisztít, de azt fajsuly szerint ötfélére és felemásra osztályozza. A-nál ömlik a gépbe a tisztítandó dara, L-nél ömlik ki a legnagyobb fajsulyu, M, N, O és P-nél mindinkább kisebb fajsulyu dara, mig végre a felemást Q-nál nyerjük. R-nél szivja ki a szállókorpát a rendszerré egyesített gépek közös szelelője s azt a korpakamrába fujja.
