Cambridge
Cambridge (ejtsd: kembridzs), 1. grófság Anglia K-i részében Northampton, Huntington, Bedford, Essex, Suffolk, Norfolk és Lincoln grófságok közt, 2119 km2-nyi területtel (1891) 188862 lak. Csak D-i része halmos, É-i része egészen sik; ezt Ely-sziget néven is ismerik. Az Ouse szeli keresztül, amely itt veszi föl a Cam és Lark nevü mellékvizeit. C. várostól ÉK-re és K-re nagy krétasikság terül el. A földnek 1/3-a eke alá kerül, a többi nagyobbára legelőül szolgál. Az állattenyésztés virágzó, s a grófság különösen jó vajat szolgáltat. Ipara nincs. Fővárosa: 2. C., Anglia régi és tekintélyes városa, az ugyanily nevü grófság főhelye, a 12-szer áthidalt Cam mindkét partján, (1891) 36983 lak. A rómaiak idejében Camboritumnak, a középkorban Grantebridgenek hivták; 871. a dánok, 1010. Hódító Vilmos dulták föl. Házai régies külsejüek. Játékterei, kertjei, pompás rétjei kellemes hatást tesznek. Templomai közt kiválóbbak: a St. Mary the Great, az apátsági és a szent sirról elnevezett templom (Round Church); ez utóbbi kerek épület egykoron a templáriusoké volt. Egyéb kiválóbb épületei mind az egyetemmel függnek össze. C. hirét-nevét egyetemének köszöni, amelyet némelyek szerint már 630-ban, mások szerint pedig csak 1209. alapítottak. A C.-i egyetemre vonatkozó legrégibb hiteles okirat I. Eduárd király idejéből való. Régi kiváltságaiból még napjainkig is megőrizte azt a jogot, hogy felügyel a nyilvános fegyelemre, azokra a házakra, amelyekben diákok laknak (licensed lodgings) és eltilthatja olyan üzletek látogatását, amelyek a tanuló ifjak pazarlásra irányuló vágyát előmozdíthatnák. Még Erzsébet királyné idejéből való szervezetét az 1858. és 1882. kiadott szabályzatok az ujkor szellemében átalakították. Ezek szerint az egyetem 17 intézetből (Colleges v. Halls) és két hostelből áll, amelyeknek mindegyikét saját külön törvényei szerint igazgatják; ezekhez járulnak a non-attachedv. non-collegiate students, kik egy cenzor felügyelete alatt a college-eken kivül laknak. A college-ek közül a legrégibb a Peterhouse (1257-ből), a legujabb a Downing college (1807-ből); leglátogatottabbak: Trinity (1546-ból), leghiresebb egész Angliában, közel 700 tanulóval és egészben 3550 taggal, igen értékes könyvtárral, 103863 Ft sterl. évi jövedelemmel; a master fizetése 3000, a fellowké 300-750 Ft st., továbbá a St. John's college (1511-ből) pompás kápolnával; Clare (1326), Pembroke, Gonville and Caius (ejtsd: kísz), Corpus Christi, Queen's college, St. Catherine's stb. C.-én kívül vannak a nők számára Girton college (1873-ból 110 tanulónővel) ég Newnham college (1875-ből 140 tanulónővel). A két hostel: az olcsó, szigorán ortodox Selwyn-college (1882-ből) és az Ayerst Hall (1884-ből) szegényebb tanulók számára. A college-ek tagjai: 1. a rektor (Master, Head), 2. a fellows (akik a graduáltak sorából kerülnek ki és az alapítványokból rendes évi fizetést huznak), 3. graduates, akik még nem fellowk, 4. a bachelors, a college végzett tanulói, 5. a tanulók (undergraduates), akik 4 osztályba osztatnak: a) fellow-commoners, gazdagabb szülők gyermekei, akik a fellowkkal egy asztalnál esznek, de számuk már nagyon kevés, b) scholars, akik ösztöndijat élveznek, c) pensioners, a fizető tanulók tulnyomó része és d) sizars, akik ingyen ellátásban részesülnek. A tanulók, akiknek száma (1891) 3029 (a tanulónőké 250), nagyobbára 3, legfőbb 4 év alatt végzik el tanulmányaikat; az első évesek neve: freshman, a másodéveseké: junior soph, a harmad éveseké: senior soph. Minden collegenek megvannak a maga tutorai és lecturerei, akik a tanulókat otthon tanítják; a tanulók, akik bizonyos szakmára készülnek, ezen kivül egyetemi tanárok előadásait is hallgatják; ezek száma 42. Tanít ezenkivül 6 reader és 33 university lecturer, akiknek állása a mi egyetemi rendkivüli tanáraink állásának felel meg; továbbá 50 teacher, superintendent, demonstrátor és curator. A tantárgyak száma azelőtt csekély volt; most azonban a latinon, görögön, teologián, matematikán és fizikán kivül vannak képviselői a természettudományoknak, orvostannak, a filológiának (angol-szász, arab, héber, szanszkrit), a jogtudománynak, történelemnek és műtörténelemnek meg a zenének. Minden tanuló, mielőtt valamely collegebe fölvétetnék, tartozik beigazolni, hogy megvan-e a kellő előképzettsége. Az egyetemi grádusokat három, nagyobbára irásban tett vizsgálat alapján adják ki; ezek: a previousexamination (littlego), az anyanyelvből, görögből, latinból, vallástanból, geometriából, algebrából és aritmetikából; a generál examination, görögből, latinból, algebrából és a statisztika törvényeiből, végül a special examinationa kandidátus választása szerint teologiából, filozofiából, nemzetgazdaságból, jogtudományból, természettudományokból, mekánikából vagy zenéből. E három vizsgálat alapján megadja az egyetem Bachelor (B. A.) grádust. A bachelorok további 3 év mulva, vizsgálat nélkül is, csak bizonyos dijak lefizetése mellett megkapják a Master (M. A.) cimet. A doktor cimet csak idősebb tudósoknak szokták megadni. A tanulók mindennap legalább három órát (délután 2-5) testedző játékokkal foglalkoznak. E célra szolgálnak a játékterek (Parkers's Piece és Fenner's Ground), az evező klubok csolnakházai, a labdajátékház (Tennis-Court). Az egyetemhez tartoznak továbbá a szenátus épülete, a nagy könyvtár (400000 kötettel és 6500 kézirattal, a többi közt a Codex Beze), a Pitt Press (egyetemi sajtó), az Addenbrooke's Hospital, a Fitzwilliam-muzeum (kép- és szoborgyüjteménynyel), a természettudományi és anatomiai muzeum, a csillagvizsgáló és a botanikuskert. A C.-i egyetem a tantervek elkészítése, a vizsgálatok módozata, tanárok alkalmazása stb. tekintetében teljesen független; az államtól segélyt nem kap; a parlamentbe két képviselőt küld. Az egyetemet kifelé a Chancellor, a High Steward és Deputy High Steward képviseli, akik azonban a belügyek igazgatásától távol állanak. A tulajdonképi vezető a Vice-Chancellor, aki 2 évenként változik és mindig vm. collegemastere; melléje vannak rendelve: a Registrary (levéltáros), a Commissary, Librarian, Counsel (jogi tanácsos), 2 Esquire Bedell és a Public Orator (aki az egyetem nevében latin nyelven tart beszédeket). A tanítás, vizsgálatok ügyeiben stb. a Generál Board of Studies intézkedik, amely az egyes szakok (összesen 12) választott képviselőiből áll; a javaslatokat a Special Board-ok teszik meg, és a Council, meg a Senate hagyják helyben. V. ö. Holl Cambridgeshire (1882); Statutes and Ordinances of the University of C. (1883); The University Calendar, évenkint; Clark C. Brief historical and descriptive notes (London 1890); Bass Mullinger, A historyofthe Univers. of C. (4 köt. az egyetem megbizásából készült.)
3. Város Massachusetts észak-amerikai államban, a Charles-folyó mellett, tulajdonkép Boston külvárosa amelylyel összeköttetésben áll; 1890) 70028 lak., hengerművekkel, szappan- és kocsigyártással, cukorfinomítókkal és teleszkop lencsék készítésével. C.-ben van az Egyesült-Államok legjelentékenyebb iskolája, a Harvard-University, amelynek alapját egy puritán lelkész John Harvard vetette meg 1638-ban. Eleinte csak teologiai fakultásból állott most már felöleli a tudományoknak minden ágát és 1869 óta Eliot V. K. ösztönzésére elfogadta a tanszabadságot is. A Harvard University az államtól segélyt nem kap, ma külön város a városban, magában foglalván a nagy előadási termeket, laboratóriumokat, két gazdag zoológiai muzeumot, a Peabody-muzeumot (amerikai régiségek számára), palotákat a tanárok és tanulók számára egy botanikus és egyéb kerteket, nagy ebédlőket, parkokat és réteket az ifjúsági játékok számára végül egy nagy könyvtárt (375576 köt. és 300863 füzetet). Csillagvizsgálója egyike az ujvilág leggazdagabb és legjobban vezetett ilynemü intézeteinek. Vagyona (1890) 7122855, évi jövedelme pedig 2805774 piaszter. A tanárok (tutors, assistents stb.) száma: 186, a tanítványoké 1341. V. ö. Quincy, Hist. of Harvard University (1860. 2 kiad.). Thayer, An historical sketch of Harvard University (1891).
