Babicsolás
Babicsolás és bóbicskolás, Ipolyi (Magy. Mytholog. 405.) szerint «sok helyt» a kuruzslás, varázslás, igézés népies neve. Ipolyinak az a véleménye, hogy e szó a babona szóval rokonságban van, ha egyelőre sejtesnél többnek nem is tékinthető, mindazáltal figyelmet érdemel, legalább az elsőt illetőleg, amelylyel különben a Nyelvtört. Szótárban is meglévő babirkál (a babrál kicsinyítője) és babosgat (demulceo, coloro, streicheln, beschönigen), sőt talán a berbitél (berbetél, börbötél, birbitél, birbicsél, a. m. mormog, motyog, darál) ige is egybevethető. Részben azért, mert ezek elseje és másodika szintén a kuruzslással járó simogatást és kenegetést is jelenti, míg harmadikuk az ugyancsak bűbájos erejünek hitt ráolvasások halk mormolását, suttogását, vagy seppegését is értelmébe foglalja. Részben pedig azért, mert az első kettőnek alakja is elég közel áll a babicsolás szóhoz, amit az utóbbival Ipolyinál rokonértelműként szereplő bóbicskolásról már bajosabb állitani. Emez inkább bóbiskol igénkre látszik utalni, mely az elalvás ellen sikertelenül védekezőnek bólogatását jelenti, de vonatkozhatik a kuruzslássaljáró ráolvasások mellett gyakorolt rituális fejmozgatásra is.
