Bábakalács,

Teljes szövegű keresés

Bábakalács, disznótövis, tövisrózsa, körfény (növ.), Carlina Tourn., fészkesvirágu bogácsnemü tövises fű, szárnyashasábu, tövisesfogu levelekkel, jókora nagy vagy igen nagy, magános v. sátorozóan csoportosodó szúrós virágfészkekkel, melynek belső fészekpikkelyei keskeny nyelvalakuak, fehérek, sárgák vagy rózsaszínüek s a többi fészekpikkely körül kiemelkednek, mint a sugárvirágok a fészek körül szétterülnek, fényesek, hervadatlanok, ezért a különben csövesvirágu fészek sugarasnak látszik, ennek nyomán Diószegiék ezt a növényt körfénynek nevezték. A Carlina-fajok különben is szikár állományuak, azért szalmavirágu tövisfüvet ábrázolnak. Európában Afrika északi, Ázsia nyugati és középtájain 14 faja él. A legnagyobb fészküek virágzata magános; rendesen törpeszáruak, vagyis a levelek a csekély száron sürűen csoportosulnak, a tő körül a földön rózsa módjára szétterülnek, s a nagy virágfészek a száratlannak (acaulis) látszó növény levélrózsája közepén nyugszik (tövisrózsa). Azonban olykor-olykor a törpe szár apostasis vagyis nyujtódzás következtében kiterjeszkedik, megnyulik s caulescens vagyis szárba-induló alakjai támadnak. A törpeszáru B.-nak hazánkban 3 faja van: a C. acanthifólia All. a haza déli és délkeleti hegyvidékén; a C. aggregata W. et Kit. (C. simplex W. et Kit. pro parte) Horvátország felvidékén, a C. acaulis L. pedig egyebütt az ország hegyi legelőin, fel a havasokig.

Bábakalács.
A C. acaulis L. (angol bogács, Károlybogács) az igazi magyar B., mindenestre gunyos neve ennek a törpeszáru tövisnek (l. ábra), levele mélyen szárnyas hasábu, kopasz vagy a visszája pókhálós-molyhos, virágfészke nagy, 8-10 cm. átmérős, ezüstfényü sugarakkal, sárgás, azután pirosas szirmokkal. Középeurópában honos többnyári tövis, különösen a meszes talajt kedveli. Egész 20 cm. hosszu, rendesen egyszerü karógyökere kivül barnás v. sárgásszürke, belül sárgás, sajátságos zamatos illatu, édeses, csípős-zamatos izü. Elpárolgó olaj, cukor, inulin és gyanta az alkotorésze, s radix carlinae néven a középkorban igen hires orvosság volt. Nagy Károly a termesztését is elrendelte s a mese szerint angyal mutatta meg neki álmában mint igazi orvosságot a mirigyvész ellen. Az állatorvosi pulvis equorumnak (lovak pora) főalkotó része. Ma különben orvosságnak nem igen használják. Ellenben a Pirenéi hegyek lakosai főzeléknek v. salátának, sőt más hegyi lakók a virágfészek vacokját mint az articsókát elkészitve eszik (vad articsóka). A Cgummi fera. Less. Déli-Európa, különösen Görögország és Észak-Afrika törpeszáru növénye, alul fehéres levelekkeL s violaszinü virágokkal. Nagy virágfészkéből őszkor mastixnemü mézgagyantát izzad, melyet mint az igazi mastix olcsó pótlékát összegyüjtik (Tenos-on és Syruson), rágni szokás, azért kereskednek is vele. A növény különben, sőt bensőleg a gyökér nedve is, mérges.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT