ÜDVÖZÍTŐ
ÜDVÖZÍTŐ, ÜDVÖZITŐ, (üd-v-öz-ít-ő) mn. és fn. tt. üdvözítő-t. 1) Ami lelki üdvösséget szerez a maga nemében jámbor, erkölcsös, jóságos, menynyei boldogságunkat előmozdító. Üdvözitő hittanok, jó cselekedetek. 2) Mint főnév legnemesebb ért. Krisztus urunk, a mennyei Atyának fia, ki bennünket szentséges tana, és halála által az örök kárhozattól megmentett, s az örök üdvösség elnyerésére képesekké tett. V. ö. MEGVÁLTÓ.
