ÜDÖL
ÜDÖL, (üd-öl) áth. m. üdöl-t v. üdl-ött, htn. üdöl-ni v. üdl-eni. Máskép, ü helyett i.vel: (mint ünnep, innep) idől. Am. ünnepel. „Es en napomat üdli.“ (Nádor-cod. 489. 1.) „Mind e napiglan idlik (üdlik) a zsidók a pinkestnek napját.“ (Székely Ist. chron. 18. 1.) „Annakokáért üdnepet üdöljünk nem az régi kovászban.“ (1. Kor. 5. 8. Sylvester). Ebből lett hanghasonulással: üll (=üdl.) l. ÜLL és V. ö. ÜNNEP.
